Pécs- Vasarely Múzeum, Jakováli Hasszán pasa dzsámija, Idrisz pasa türbéje

Ha már Pécs, akkor mindenképpen meg szerettük volna nézni a Vasarely Múzeumot. Én szívesen megnéztem volna a Csontváryt is, de két múzeumot nem tudtunk volna a gyerekek orkán letolni , pláne, hogy voltak még terveink, amikhez ugyancsak szükségünk volt a türelmükre, de úgy gondoltuk, hogy a Vasarely talán nekik is érdekes lesz, legalábbis nem találják majd teljesen unalmas időpazarlásnak. 

A pécsi születésű, majd gyerekkorát Budapesten töltő, aktív festő éveit Franciországban gyakorló kimagasló op-art festő szülőházában 1976-ban nyílt meg a múzeuma, saját adományozásból, majd 1987-ben az Óbudai Múzeumban is megnyílik a tárlata. 

Az óbudai múzeumot sok-sok évvel ezelőtt már láttuk, kétszer is talán, azt is érdemes felkeresni, ha az jobban útba esik. A pécsi múzeum nagyon széles körű rálátást biztosít a művész munkásságára,  ceruzarajzok, karcok, vázlatok mellett, kis-és nagyméretű festmények, monumentális méretű falikárpitok is megtekinthetőek, a színestől a fekete-fehérig. 

A múzeumban kombinált jegyet kaptunk, ami több múzeumba is kedvezményes belépést biztosított (volna), de mi a felajánlott lehetőségek közül nem éltünk mindegyikkel. A Jakováli Hasszán pasa dzsámiját viszont meg szerettük volna nézni, ha már a nagy főtérit kihagytuk, 1 dzsámit mindenképp látni szerettünk volna. Így arrafelé indultunk, persze gyalog, persze hőségben, úgyhogy egy fagyit midnenképp be kellett iktatni, hogy helyrerázódjunk. :-) 

A Püspöki Palota oldalában egy erkélyen áll Liszt Ferenc szobra, ami a zeneszerző 1846-os látogatására emlékeztet, amikor meglátogatta a püspököt.    Itt komponálta az "Esztergomi miseként" ismertté vált szerzeményét – hiszen a megrendelőből püspökből esztergomi prímás lett. Liszt alakja a Székesegyház felé néz, a hagyomány szerint azért, hogy a bazilika harangjainak zúgását hallja, s általa ihletet merítsen.

Lakatfal

Jakováli Hasszán pasa dzsámija, arról híres, hogy szinte teljesen eredeti állapotában maradt meg a dzsámi és a minaret együttese, az országban egyedüliként. A dzsámiban egy nagyon tartalmas és érdekes idegenvezetést kaptunk egy fiatal fiútól. Tényleg nagyon klassz, érdekes, figyelemfenntartó nem unalmas, mégis nagyon informatív vezetés volt. A minaretbe sajnos már nem lehet felmenni, mert statikailag nem elég biztonságos, állítólag süllyed, vagy ferdül, vagy mindkettő. 

A dzsámit egykor derviskolostor és egyéb közjót – oktatás és szegényétkeztetést – szolgáló épületek is  övezték, amelyek falainak nyomvonala a dzsámi környezetében a vele szinte összeépült kórházépületben megtalálhatók.

És ugyancsak a jegyhez tartozott még Idrisz Pasa Türbéje, ami ugyan eléggé kint van a város szélén, és ezért ezt csak másnap tekintettünk meg, de itt is érdekes dolgokat mesélt a hölgy. A bektasi szerzetesrendhez tartozó dervis, Idrisz baba síremlékét  közadakozásból építettek a közkedvelt szerzetesnek 1490 körül. Akkoriban ez a terület török temető volt, most a gyerekkórház kertje. 

A türbe katolikus kápolna, illetve lőporraktárként is működött, és csak 1961-ben kapta vissza az eredeti alakját, amikor megtallták Idrisz pasa sziklába vájt sírhelyét, és benne a Mekka felé fordított csontvázát. Ez a síremlék a Magyarországon megmaradt mindössze két türbe egyike , a másik a Gül Baba türbéje Budapesten. Mindkettő a muszlimok és főként  törökök zarándokhelye.