2020. március 12.

Csongrádi Körös-Torok, kilátó, fahíd

( 2019. aug. )

Egyszer, amikor már javában strandszezon kívül, egy szép őszi délutánon itt jártunk, akkor találkoztam először a kilátóval, de akkor már nem volt nyitva. Már akkor elraktároztam, hogy majd nyáron mindenképpen jöjjünk el megint, hogy felmehessek szétnézni.
Egy szentesi hosszúhétvégén adódott is erre alkalom, meleg volt, strandidő, úgyhogy semmi akadálya nem volt annak, hogy a fiúk csobbanjanak egyet, én meg felmehessek a kilátóba.

187 lépcsőfok vezet fel a 31 méter magas kilátó tetejére. Szó, mi szó, alulról fölfelé nézve is elég félelmetesen néz ki, karcsú és magas, de szerencsére tömör lépcsőfokok vezettek a tetejére, nem olyan átlátszó, bár a fokok között azért le lehetett látni. 


A homokos partról nézve.

Belépővel lehet felmenni, párszáz forint csupán, van felnőtt meg gyerekjegy. Két gyerek jött fel velem, a két kicsi, ők éreztek magukban kellő bátorságot.  Felfelé menet azért már éreztem, hogy ez azért nem annyira gyerekeknek való, elég rendesen érezni lehetett, ahogy imbolyog alattunk az építmény.  Eléggé paráztam, hogy a fiúk  elkezdenek vagánykodni a lépcsőn. De szerencsére nem volt semmi. Ők is paráztak kicsit. 

 Fönt még jobban  ingott az építmény, tényleg félelmetes volt egy picit, nem is időztünk sokat, csak gyorsan körbenéztünk minden irányban, és már mentünk is le.

Az elmúlt években sok fejlesztést csináltak a parton, kialakítottak pl. egy menő beach-részt, napozóágyakkal, nád-napernyőkkel, tényleg jól néznek ki.

Persze lehet simán, hagyományos takaró-törölköző kombóval is napozni. :-)

Felülről a Körös-torok.

A másik irányba pedig az Alföld, maga.


A napernyők közelebbről.



A strandrész remek hely egyébként, kellemes hőmérsékletű vízzel, és mivel itt van egy kis kanyarodása a Tiszának, így ezen a szakaszon nincs olyan nagy sodrás, legalábbis partközelben nincsen. A víz klassz öblöket váj a homokos partba, ami szuper szórakozás a gyerekeknek. 





A parton vannak büfék, sütödék, éttermek, sörözők, fagyizók, és remek meggyes sört ittam. :-) 

A fürdőzés után, amikr már eléggé kezdett esteledni, még elkanyarodtunk kicsit a városba, és megkerestük az úgynevezett Fahidat, amiről az interneten olvastam egyszer, de Feri nem tudott róla semmit, pedig sokszor járt már Csongrádon, és még a városban is ki volt táblázva. Aztán mikor megtaláltuk, akkor kiderült, hogy ez nem  valami impozáns fahíd, ahogy én képzeltem, hanem egy egy sávos autós híd Csongrád és Csépa között, ami egykor fából volt, most már mintha meg lenne erősítve itt-ott. Mellette kompkikötő is van, de hogy az működik-e? Lehet, hogy a kompot váltották ki a fahíddal?
Mindenesetre elég sokan jöttek arra autóval, és mentek át a hídon, ami viszont recsegett-ropogott. Hát nem tudom, hogy rá mernék-e menni kocsival. Vagy akár gyalog is. Nem volt annyira bizalomgerjesztő, de nyilván stabil, ha engedik rajta az autókat.
( Aztán a minap ( 2020. márc. ) pont elcsíptük a híradóban, ahogy mutatták, hogy a tavasz beköszöntével most illesztették a helyére a híd közepét, amit télre mindig szétszednek. Nagyon érdekes volt. ) 




Nem ácsorogtunk ott sokat, mert már kezdtek minket felzabálni a szúnyogok...

A hidat nem ajánlgatom, de a strandot próbáljátok ki, ha erre jártok. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése