Badacsonyörs- Folly Arborétum

A Folly Arborétum egyike a számos helyeknek, amik már jó ideje a bakancslistámon figyeltek. Jó néhány éve volt már, amikor a balatoni nyaralás alkalmával a Tihany felé vezető út mellett felfigyeltem a táblára, ami hirdette. De akkor még nem is csillant meg rá annyira a szemem, csak tudomásul vettem. Aztán évről-évre egyre több helyen olvastam, és egyre több ismerőstől hallottam, hogy milyen szuper hely, hogy kihagyhatatlan, hogy kicsiktől a nagyokig mindenki jól érzi magát ott, úgyhogy tavaly nyáron már jó vastaggal kereteztem be a noteszomban, hogy el ne felejtsük, hogy ha törik, ha szakad, sort kerítsünk rá.

Így kerültünk hát ide, és már megérkezni is maga volt a gyönyörűség, mert a parkoló meleltt szinte karnyújtásnyira magasodik a Badacsony, melynek a látványa engem mindig elbűvöl.

A kapun belül míg mi sorban álltunk a jegyért,  a fiúk rögtön fel is másztak valami magaslesre, kedvcsinálónak.
Marci pedig a szőlőültetvényben gyönyörködött, és teljesen lenyűgözte. Marci nálunk a család kertésze, szeret ezzel bíbelődni.

Alig léptünk be a kapun, szinte minden méterre jutott valami gyönyörűség, még úgy iss, hogy mi nem vagyunk nagy botanikusok, nem is értünk igazán hozzá, de az a rengeteg szép, és különleges növény, ami körbevett minket egycsapásra, az teljesen elvarázsolt mindenkit.

Kávézóterasz

Játszótéri kisház

Az arborétum egészén ilyen szép kővel kirakott, vagy kavicsos/köves kis ösvények vezetnek végig. Nekem szivemcsücskei ezek a kis ösvények, a kőlépcsők, ezek látványától én teljesen elolvadok, úgyhogy nekem ez az egész délelőtt, amit itt töltöttünk az maga volt a csoda.

Ahogy haladtunk fölfelé egy mini lombkoronasétányba botlottunk, ami csúszdában végződött. Mondhatom, hogy a gyerekeket nehéz volt innen továbbcsalogatni. :-)

A pont jó helyre kirakott padokról órákig lehetne gyönyörködni a Balatonban, és a környezetben.

Annyira jól meg van csinálva az egész hely, hogy tényleg hihetetlen, de a gyerekeknek sem unalmas. Persze a különböző fenyő- és cédrusféléket is megnéztük, amelyek az arborétum "vázát" képezik, hiszen a területen 400 fenyőféle és 200 lombos fa és cserje féle virul. Némelyiket csak futtában szemléltük meg, az érdekesebbeket alaposabban, még el is olvastunk pár információs táblát. De közben mindig volt valami egyéb érdekesség, egy jó kis kőlépcsősor, egy messziről is klassznak tűnő terasz, egy kis ösvény, vagy akármi.

Szemben a fonyódi hegyek.

A 100 éves " ősarborétum"sziklás  területén keresztül vezet az út a kilátóhoz. Ez a terület az arborétum legrébibb része, ami 4 generációval ezelőtt létesült.
Lehet választani a könnyebb és a nehezebb ( sziklásabb)  út között. Természetesen a fiúk a nehezebb utat választották. :-)

A tobozt mintázó kilátó.

Visszafelé a sima úton mentünk le.

 A büfében még ittunk egy fenyőmag szörpöt.  ( én egy fröccsöt 😜). Kicsit akadozott a kiszolgálás, elég sokat kellett várnunk, pedig nem is kértünk ennivalót. ha kérünk, akkor lehet még most is ott ülünk... szerencsére nem siettünk. Meg olyan jó volt ott ülni.

Mindenképpen ajánlom. Tényleg! Nem csoda, nem ámítás! Ez a hely valóban kihagyhatatlan!