Martonvásári Brunszvik-kastély

A Balaton felé menet már annyiszor átmentünk Martonvásáron, de sosem álltunk meg a kastélynál. Ezt az elmaradást tavaly nyáron pótoltuk, a Balatonról hazafelé jövet. És milyen jól tettük! Mert a kastély gyönyörű, igaz, a kastélyban működő Beethoven Múzeumot nem néztük meg, túl kemény lett volna a 3 agyonnyaralt, túlpörgött kiskorúnak. Megtekinthető benne Beethoven zongorája, melyen az Appassionatat is komponálta, és a Brunszvik családdal folytatott levelezése is. A zenekedvelő Brunszvik család a 19. század elején többször is vendégül látta a híres német zeneszerzőt, aki baráti viszonyt ápolt a család nőtagjaival, különösen Jozefinnel. 

Szombat lévén a kastély környékén csak két kör után találtunk parkolóhelyet, mert a kastélyparkban egymást érték az esküvői fotózások. 

A kastélyt, és az azt körülölelő angol stílusú kastélyparkot méltán tartják az ország egyik legszebbjének. Egy darabka Anglia, olvasom szinte minden ajánlóban, és tényleg, a kastélykapuban ácsorogva és befelé pislantgatva megelevenedik előttem egy-egy Jane Austen film, zöld pázsit, háttérben a gyönyörűen szép kastéllyal. 

A kastélypark is csak belépővel látogatható. 

Egy esküvői fotózás zajlik épp a szökőkútnál

A kastélyt a Brunszvik család építtette az 1780-as években, kezdetben egyszintes barokk stílusban, majd az évek során többször is átalakították, míg végül angol neogótikussá nem lett. Az 1900-as évek elején a kastélyt a sörgyáros Dreher család birtokolta egészen 1945-ig. A háborúban megsérült, és csak 1970 után állították helyre. 1953 óta a Magyar Tudományos Akadémia kezelésében van, jelenleg az MTA Agrártudományi Kutatóközpontja működik benne.

 

 A Beethoven Múzeum bejárata a kastély oldalszárnyában. A múzeumba külön belépőt kell váltani.

A jegyárus néni részletes leírást adott a parkról, hogy mi merre található, és merre menjünk, nagyon készséges volt.  Bár eltévedni nem lehet, a park pont olyan méretű, ami kényelmesen körbesétálható. A gyerekek hol előrébb, hol hátrébb ugrándoztak, mint az istállójukból kiszabadult kiscsikók.

A park pedig tényleg gyönyörű. 

A 70 hektáros parkot a kastély építésével egyidejűleg kezdték el telepíteni. Közepén, a Szent László- patak felduzzasztásával kis tó, melyen kis sziget fekszik, kellemes kis ösvények, fahíd, a tóban kacsák, igazi gyerekeknek való hely.  A sétány mellett információs táblákon fel vannak tüntetve a parkban megtalálható fák, növények, cserjék, madarak. A gyerekekkel próbáltuk megkeresni, és felismerni a feltüntetett fákat.  A szigeten tartják nyaranta a Beethoven-koncerteket.

 A szigeten álló kőszínpad közepén egy Beethoven mellszobor.

A kertben lévő mocsári ciprus. Törzsátmérője 4 méter körül van. 

Egy kis illúzióromboló szocializmus. A park szélén áll az MTA irodaháza. Egyáltalán nem illik ide, szerencsére a hatalmas gesztenyefáknak köszönhetően eléggé takarásban van. 

Brunszvik Teréz szobra a parkban, aki a hazai és az európai óvodaügy egyik úttörője volt.

Japán akác

A kastélybejárattól nem messze található az Óvodamúzeum, mely az első magyar óvoda megnyitásától a 60-as évekig mutatja be a magyar óvodatörténetet, korabeli játékokkal, dokumentumokkal.

Természetesen egy Beethoven szobor díszíti a Városháza melletti teret. 

Badacsony, Kisfaludy-kilátó

Voltunk már jópárszor Badacsonyban, de a Kisfaludy-háznál tovább nemigen jutottunk, ezért nem ismerem annyira a hegyet. Így tavaly nyáron túrát terveztünk. Nem a nagyot, az egész hegyet megkerülőt, hanem csak egy fél túrát, remélve, hogy Marci (3) is bír majd jönni a lábán. 
Kábé félútig mentünk fel autóval. Ha teljesen lent parkolunk, ahol szoktunk, akkor Marcival megint nem jutunk el csak a Kisfaludy-házig, vagy még addig se, így viszont csak az utolsó szakaszt kellett gyalog megtenni. 

Szemben a fonyódi hegyek

Út közben csak kívülről csodáltuk meg a Szegedy Róza házat, melyet a birtokkal együtt Szegedy Róza vitt a Kisfaludy Sándorral kötött házasságába 1800-ban, és vált a házaspár kedvelt tartózkodási helyévé. A házban most irodalmi -és bormúzeum működik, és mivel itt forgatták a Liliomfi című filmet, egy Liliomfi emlékkiállítás is megtekinthető.

A Kisfaludy-forrás vizéből érdemes újratölteni a kulacsunkat, nagyon friss, kellemesen hűs, felüdítő vizet ad. 

 A Kisfaludy-ház étterem kávézójába most nem mentünk be, de ha akad hely, akkor érdemes a teraszról megcsodálni az alattunk fekvő Balaton. Csodálatos innen a panoráma.

Egy régebbi, 2007-es kép a teraszról. 

Innen a betonútról rátértünk a kilátóba vezető hegyi útra. Nem kell sokáig menni, hogy a Rózsakőnél meg is pihenhessünk, és újra megcsodálhassuk a Balatont. A Rózsakő, mely nevét Szegedy Rózáról kapta egy lapos bazaltdarab, mely valószínűleg a hegyről gurulhatott le, és ezen üldögélt Szegedy Róza szerelmével, Kisfaludy Sándorral. A népi legenda úgy tartja, hogy ha párunkkal leülünk a kőre, háttal a Balatonnak, egymás kezét fogva, akkor még abban az évben a pár össze fog házasodni. 

 Az út a kilátó felé hol meredekebb, hol kicsit lankásabb, kisebb-nagyobb lépcsőfokok könnyítik, illetve nehezítik a feljutást.

A kilátó 438 méter magasan áll. Az új kilátót 2011-ben adták át, mivel a régi 10 méteres magasságát már túlnőtték a fák. Ez az új 18 méter magas, és fölső teraszáról egészen a Tapolcai-medencéig ellátni. 

Az út háromnegyede eléggé fárasztó, bár a gyerekek söpörnek fölfelé, Marci a végére eléggé elfárad, többször is pihenőt kér. Az út vége viszont laza sétálós.

Mivel a gyerekek már eléggé elfáradtak, nem folytattuk tovább a túrát a Ranolder-kereszt és a Bújdosók lépcsője felé, hanem lefelé indultunk. 

Nagyjából 5 km-t gyalogoltunk oda-vissza. Ez a táv heggyel, emelkedővel, mindennel együtt kisgyerekekkel is vállalható. A mieink jól bírták.