2016. július 22.

Badacsony, Kisfaludy-kilátó

Voltunk már jópárszor Badacsonyban, de a Kisfaludy-háznál tovább nemigen jutottunk, ezért nem ismerem annyira a hegyet. Így tavaly nyáron túrát terveztünk. Nem a nagyot, az egész hegyet megkerülőt, hanem csak egy fél túrát, remélve, hogy Marci (3) is bír majd jönni a lábán. 
Kábé félútig mentünk fel autóval. Ha teljesen lent parkolunk, ahol szoktunk, akkor Marcival megint nem jutunk el csak a Kisfaludy-házig, vagy még addig se, így viszont csak az utolsó szakaszt kellett gyalog megtenni. 





Szemben a fonyódi hegyek
Út közben csak kívülről csodáltuk meg a Szegedy Róza házat, melyet a birtokkal együtt Szegedy Róza vitt a Kisfaludy Sándorral kötött házasságába 1800-ban, és vált a házaspár kedvelt tartózkodási helyévé. A házban most irodalmi -és bormúzeum működik, és mivel itt forgatták a Liliomfi című filmet, egy Liliomfi emlékkiállítás is megtekinthető.







A Kisfaludy-forrás vizéből érdemes újratölteni a kulacsunkat, nagyon friss, kellemesen hűs, felüdítő vizet ad. 

 A Kisfaludy-ház étterem kávézójába most nem mentünk be, de ha akad hely, akkor érdemes a teraszról megcsodálni az alattunk fekvő Balaton. Csodálatos innen a panoráma.



Egy régebbi, 2007-es kép a teraszról. 
Innen a betonútról rátértünk a kilátóba vezető hegyi útra. Nem kell sokáig menni, hogy a Rózsakőnél meg is pihenhessünk, és újra megcsodálhassuk a Balatont. A Rózsakő, mely nevét Szegedy Rózáról kapta egy lapos bazaltdarab, mely valószínűleg a hegyről gurulhatott le, és ezen üldögélt Szegedy Róza szerelmével, Kisfaludy Sándorral. A népi legenda úgy tartja, hogy ha párunkkal leülünk a kőre, háttal a Balatonnak, egymás kezét fogva, akkor még abban az évben a pár össze fog házasodni. 


 Az út a kilátó felé hol meredekebb, hol kicsit lankásabb, kisebb-nagyobb lépcsőfokok könnyítik, illetve nehezítik a feljutást.


A kilátó 438 méter magasan áll. Az új kilátót 2011-ben adták át, mivel a régi 10 méteres magasságát már túlnőtték a fák. Ez az új 18 méter magas, és fölső teraszáról egészen a Tapolcai-medencéig ellátni. 

Az út háromnegyede eléggé fárasztó, bár a gyerekek söpörnek fölfelé, Marci a végére eléggé elfárad, többször is pihenőt kér. Az út vége viszont laza sétálós.











Mivel a gyerekek már eléggé elfáradtak, nem folytattuk tovább a túrát a Ranolder-kereszt és a Bújdosók lépcsője felé, hanem lefelé indultunk. 






Nagyjából 5 km-t gyalogoltunk oda-vissza. Ez a táv heggyel, emelkedővel, mindennel együtt kisgyerekekkel is vállalható. A mieink jól bírták. 

2 megjegyzés:

  1. Itt viszont már többször jártam/jártunk, talán háromszor, és az egyik legszebb kilátás a Balatonra a teraszról van! Azon a képen is jól látszik, amelyiken te vagy, 2007-ben.
    De jó lenne most is ott lenni, hm egy kávét inni és gondtalanul élvezni a kilátást, a szabadságot!

    VálaszTörlés
  2. Igen :) Főleg gondtalanul :)

    VálaszTörlés