2013. március 20.

Scheveningen- az Északi-tenger partján

Scheveningen, az egykori halászfalu,  Hága külterülete, és hosszú homokos tengerpartjának köszönhetően igen felkapott és nem csak a helyiek körében kedvelt pihenőhely, hanem szállodákban és apartmanokban bővelkedő üdülőhely. Van itt minden, ami egy jó kis tengerparti nyaraláshoz/délutánhoz szükséges lehet, strandok, (északabbra nudista is), vízisportolási lehetőségek tömkelege, sétány, tengerbe nyúló móló (381 méter),világítótorony, tengeri akvárium, éttermek-kávézók-bárok, és homok, homok, homok. Persze, mindezek élvezhetősége leginkább nyáron jön ki, mikor mi itt jártunk, hát... minden volt, csak jó idő nem. Az ég borult volt, lógott az eső lába, és hatalmas szél borzolta nem csak a tengert, hanem az idegszálainkat  hajunkat is. Ennek ellenére nem bántuk  meg egy percre sem, hogy szántunk egy kis időt erre a kiruccanásra pláne, hogy leginkább én voltam nagyon kíváncsi a tengerre. Erre a fajta tengerre, amiről tudtam, hogy nem olyan lesz, mint az általam addig ismert görög tengerpart, de elképzelni sem tudtam, hogy akkor milyen.
Hideg volt, szél volt, pára volt, de mégis jó volt oda kimenni, és megismerni egy másfajta tengert, egy szürkét, egy szennyezettebbet. Bár az időjárási viszonyok nyilván sokat rontottak a megítélésen, és mivel átláthatatlan pára telepedett a vízre, így nagyon fényképezni sem tudtunk, mert nem volt mit. 

A sétányról egyáltalán nem látszott a tenger:



Ennek ellenére a partot ellepték a kisgyerekes családok, a sportolnivágyók, a kutyasétáltatók. Szemmel láthatóan ők  nem fáztak, mert simán rövidujjúban nyomult szinte mindenki, és még a gyerekek is  mezítláb építettek homokvárat, vagy labdáztak, míg mi szinte fogvacogva vonszoltuk le a babakocsit a térdig érő homokban a vízig. Nem akartuk kivenni Mátét a kocsiból, mert  1. ha már egyszer benne ült békében és nyugalomban, akkor nem bolygatjuk meg, 2. sem a hőmérséklet, sem az öltözetünk nem volt alkalmas nagy homokozásra, amibe viszont biztos egyből benne lett volna, ha kivesszük. Ehelyett kattintottunk párat, szedtünk néhány kagylót, és bemenekültünk egy kávézóba felmelegedni. (és annak ellenére, hogy a kávézót úgy választottuk ki, hogy legyen benne elég hely a babakocsinak, volt benne gyereketető szék, és pelenkázó is, plusz egy kis sarok gyerekjátékokkal)

 Jó sokat kellett menni a vízig:





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése