Nekem Debrecenről két dolog jut rögtön az eszembe. Az egyik, a Debrecenbe kéne menni, pulykakakast kéne venni kezdetű dalocska, a másik pedig a Nagytemplom. Aztán persze még egy csomó minden más is, mint például az Egyetem, ahová akár járhattam is volna, mert felvettek, de aztán nem jártam, mert inkább Veszprémet választottam, és persze Szabó Magda és a Virágkarnevál, amit még nem láttam.
Szóval voltam Debrecenben néhányszor, még osztálykirándulni is hetedikben. Aztán egyszer ide jöttünk egy hideg téli hétvégére kipihenni magunkat, ami bizonyára sikerült is, mert ehhez az úthoz kapcsolódik az utolsó olyan emlékem, hogy egy délutáni alvásból úgy ébredtem, hogy én már nem is tudnék tovább aludni :) Mondhatnám, hogy azóta ebből töltekezem, de túl régen volt ez már ahhoz.
2009.januárjában történt mindez, és valóban brutál hideg volt, nem éppen nagy városi sétákhoz megfelelő, de azért kicsit ki mertük dugni az orrunkat, és megnéztünk ezt-azt.
A Református Nagytemplom egyértelműen nem maradhatott ki, mely az 1500 m2-es alapterületével az ország legnagyobb református temploma, miatta nevezik Debrecent sokan a "kálvinista Rómának." Az 1800-as évek elején épült klasszicista stílusban, és két tornyával büszkén uralja a debreceni belvárost.
Szerintem kívül-belül csodaszép.
A szomszéd torony:
A város méltán híres másik büszkesége a Déry Múzeum. Az épület előtti allegorikus szobrok Medgyessy Ferenc alkotásai, a régészet, a tudomány, a a néprajz, és a művészet szimbólumai.
A múzeum legnagyobb értéke és vonzereje a Munkácsy trilógia együttes kiállítása. A Krisztus Pilátus előtt, a Golgota, és az Ecce Homo.
Én ezt még évekkel korábban láttam együtt, amikor olvastam a Munkácsy életéről szóló zseniális könyvet, és teljesen rabja lettem. a könyvnek is, és Munkácsynak is.
Az Egyetem, ami szerintem tavasszal-ősszel sokkal szebb, amikor működnek a szökőkutak, amikor nem minden ilyen fagyos szürke.
Az egykor patinás Aranybika Szálloda, mely 1915-ben épült Hajós Alfréd tevei alapján. Itt szálltunk meg mi is, és bár az épület kívülről még mindig csodaszép, és az előcsarnok is nagyon vendégcsalogató, sajnos a szobák minősége és felszereltsége nem igazán az volt, mint amire mi számítottunk. Minden kicsit régi volt, minden kicsit kopott, sehol nem volt a ma már megszokott szállodai dizájn, a melegség, a kényelem. Sajnos ugyanez mondható el a szálloda wellness részlegéről is, amin látszik, hogy utólag lett csak kialakítva, úgy ahogy elfért, oda, ahol elfért, és nem dobott sokat rajta az sem, hogy a folyosón volt a kijelölt dohányzóhely, ahonnan a füst a medencetér felé távozott.
Nem véletlenül áll vagy állt a csőd szélén. Pedig kár érte, szerintem igazán megérné ezt a szép épületet jól hasznosítani. De hát én nem értek hozzá.
Még egy utolsó kép, a Szabó Magda kávézóról, ahová ugyancsak nem mentünk be, mert Máté akkoriban még az antiszociális énjét élte. De majd legközelebb. Hogy legyen miért visszajönni :)
Nahát! Ide is felvettek egyetemre? De régről ismerhetnénk egymást:-) Belülről is érdemes szétnézni: az egyetem díszudvara nagyon szép!
VálaszTörlésEmlékszem mikor itt voltatok, ekkortájt kezdtelek titokban olvasni és sajnáltam, hogy pár héttel nem hamarabb vallottam be, hogy olvaslak, mert akkor már túl is lennénk egy randin.
A szállodáról: évekig húzódott, hogy hogyan lehetne hasznosítani, talán most fog rendeződni sora, pár hete olvastam egy híres debreceni vállalkozó vette meg, és szálloda marad továbbra is. Gondolom felújítja. Ahogy írtad, belülről gyönyörű, az előtér, maga az épület - én benne sosem laktam, azt nem tudom. Bár egyetemista koromban volt pár szoba, ami kollégiumi szobaként működött, de nem volt olyan évfolyamtársam aki ott lakott volna.
Igen, oda is:)Ha Debrecent választom, akkor egész másképp alakult volna az életem. voltam belül is, nagyon tetszett:)
VálaszTörlésÉn is emlékszem, hogy utána jelentkeztél.
Az jó, ha végül rendeződött a szálloda sorsa. Kár lenne veszni hagyni.