Lőcse

Lőcse, az egykori Szepesség központjaként jelentős kereskedelmi város volt, fénykora egészen a 17.századig tartott, amikor is egyik központja lett a Habsburgok elleni felkeléseknek. Aki olvasott már Jókait meg Mikszáthot az biztos, hogy találkozott már Lőcse nevével, én is, bár azóta tervezem, hogy elolvasom a Lőcsei fehér asszonyt és a Fekete várost mióta ott jártunk, de ezt eddig még nem tettem meg.

Aztán azt is észrevettem,. hogy mai szemmel igen hiányosan fényképeztünk ottjártunkkor, és most visszanézve a képeket eléggé hiányzik nekem pár elnemkészült kép.No de sebaj... legalább ha még egyszer majd arra járunk lesz még mit fotóznom:)
A városközpontot a mai is teljesen ép városfal veszi körül.

A város főterét az egykori városháza árkádsoros-erkélyes épülte és a a Felvidék második legnagyobb temploma a Szent Jakab templom uralja.

 

Falát 17.században festett nőalakok díszítik, melyek a város lakóinak számára követendő erényeket ábrázolják, úgy mint mértékletesség, elővigyázatosság, derekasság, türelem és igazságosság. 

Az épületben ma a Szepességi Múzeum várostörténeti kiállítása található. Az emeleti gótikus nagyteremben egy ajtóra festve láthatjuk a lőcsei fehér asszony alakját. A tanácsteremben Habsburg uralkodók és egykori polgármesterek portréi láthatóak. Nem emlékszem, hogy lehetett-e itt fényképezni, mindenesetre 1 darab képünk van belülről, szóval lehet, hogy ez is csak titokban készült.

 

A városháza mellett áll egy eredeti középkori szégyenketrec, amelyben az elítélt bűnözőket illetve a laza erkölcsű nőket tették közszemlére. Utoljára 1850-ben használták erre a célra.

 

A Szent Jakab templom torony kivételével a a 14.században épült, és csaknem az eredeti állapotában maradt meg. Főoltára 18,62 méter magas, a világ egyik legmagasabb szárnyas oltára. A hársfából készült oltáron Lőcsei Pál mester több mint 10 évig dolgozott. 

A templomban idegenvezetővel kísért csoportokban lehet csak bemenni, és a szárnyas oltár messziről el volt kerítve, nem lehet a közelébe menni, és természetesen fotózni sem. 

A téren körben 14-15.századi polgárházak sorakoznak, árkádos belső udvarral, erkélyekkel. Egyik ilyen híres ház a Thurzó-ház, melynek a homlokzati pártázata eredeti, de a díszítés már 20. századi.

 

 Egy, a városhoz közeli hegy tetején áll a Máris templom, ahová nem csak a kilátás miatt érdemes felmenni, hanem a templomi oltás közepén lévő Mária szobor miatt is, amelynek a hívők misztikus jegyeket tulajdonítanak, ezért évszázadok óta zarándokolnak ide a katolikusok. A szocializmus idején az idezarándoklók  a rendszer elleni ellenszenvüket is így akarták kifejezésre juttatni.
Mi nem zarándokoltunk el a templomhoz, csak messziről a házak közül pislantottunk rá.