(2022. január)
Másnap reggel 10-kor volt találkozó a patak mellett. Mielőtt útnak indultunk volna, kaptunk egy kis eligazítást, hogy hogy kell "viselkedni" a kenuban, meg hogy mikre kell figyelni az út során. 4 fős, egészen hosszú kenuk voltak. Két lehetőség volt, hogy vagy 3+2 főre bontjuk magunkat, vagy, ami végül jobb ötletnek tűnt, hogy én hozzácsapódtam az egyik túravezetőhöz, és így a fiúk külön mehettek ahogy akartak, és vélhetően nekem sem kellett attól tartanom, hogy a vízben kötünk ki.
Maga a túra 9,5 km-nyi evezést jelentett, én elképzelni sem tudtam, hogy ez mekkora távolság és milyen nehézség evezésileg, de 2.5 órát mondtak körülbelülre. Én még indulás előtt is azon morfondíroztam, hogy inkább lefutom a távot oda-vissza, biztos, ami biztos, de végül mégiscsak csónakba szálltam én is, nem voltam papírkutya.
A patak első harmada volt még langyos vízű, itt még elvétve lehetett látni néhány kósza tündérrózsát, de igazából már elvirágoztak. De így is nagyon szép volt a téli táj. Láttunk kárókatonákat, királysármányokat, és egy jégmadarat is. Szerencsémre az én hajóm első embere nagyon értett a madarakhoz, és mindig felhívta a figyelmünket, hogy épp hol bújik meg egy-egy szép példány.
A legeslegjobb pedig az volt, hogy a vége felé szépen elkezdett esni a hó!!! Nagyon hangulatos volt!
A célban meleg teával, kávéval és forralt borral vártak, na meg sport szelettel. Evezés közben, a vízen, a a töltés védelmében egyáltalán nem volt hideg. Amikor viszont kikötöttünk, és kiszálltunk, na akkor megcsapott minket az a jeges szél, és iszonyat volt!!!
Nagyon nagy kaland volt, azóta is emlegetjük, hogy csináljunk máskor is ilyen hétvégi kalandokat. Pláne ebben a szürke, hideg januárban, mikor egyébként is nehezen veszi rá magát az ember, hogy kimozduljon, különösen jó egy ilyen klasszul megszervezett program.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése