( 2022. január)
Nem volt egyszerű összehozni egy januári üres hétvégét, azért, hogy elmenjünk Hévízre, ahol egy napsütéses, de hideg vasárnapon a hévíz-patakon eveztünk.
Már előző nap lementünk Hévízre, és aludtunk ott egyet, hogy másnap reggel ne kelljen annyira sietnünk.
Én nagyon izgatott voltam, egyrészt, mert hideg, havas időt jósoltak, ami a melegvizes Hévíz-patakban való evezéshez tökéletes, másrészt azért, mert a Balaton-felvidéket hótakaróban látni az nekem igazán különleges élmény volt. A sokszor megjárt, ismerős, Tapolca felé vezető út ismeretlen ismerősként fogadott. Olyan más volt így havasan, szinte mintha nem is jártunk volna mág sosem erre, olyan.
Hévízre érkezve gyorsan elfoglaltuk a szobát, és még sötétedés előtt lementünk a keszthelyi mólóra, mert nagyon szerettük volna megnézni a téli Balatont. A gyerekek szerintem még sosem látták addig a téli Balatont.
Nem volt meleg, mondhatni hideg volt, de a félig befagyott, jéghártyás Balaton annyira szép volt! Ahogy a fehér havas rész összetalálkozott a kék vízzel! Ilyen gyönyörű sötétkéknek még sosem láttam a vizet.
A keszthelyi fürdőház.
Jó 1 órányit sétálgattunk csak a parton, aztán annyira átfagytunk, hogy nem mentünk tovább.
Így is mire visszaértünk Hévízre már csak sötétben tudtunk sétálni. Rettenetesen hideg szél fújt, úgyhogy rövid séta után jól esett beülni egy pizzázóba vacsizni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése