Néhány évvel ezelőtt lettünk figyelmesek egy táblára a Veszprém felé vezető út mentén, hogy a közeli falu, Nemesvámos mellett egy római kori villagazdaság romjai kerültek feltárásra, bemutatásra. Aztán minden évben mondogattuk, hogy na majd egyszer megnézzük. És mikor lett volna a legjobb megnézni, ha nem akkor, amikor Máté már tanult ezt-azt a rómaiakról töriből, Milán pedig olyan érdeklődő, és ő mindent tudni akar. Úgyhogy egyik délelőttön ide jöttünk.
Már az odavezető út miatt is megéri ellátogatni ide. :-)
 |
| Veszprémfajsz temploma |
A villagazdaság valóban a puszta közepén van, két falu között, Veszprémfajszot elhagyva, de még Nemesvámos előtt. Csak úgy perzselt ott a semmi közepén a nap.
A gazdaságtól kicsit arrébb, a főút mellett kialakított parkolóban álltunk meg, és innen sétáltunk be a földúton.
Az egyik pajtaszerű épületben egy kiállítóterem van, mindenféle használati tárgyakkal, amiket itt vagy a környéken találtak, és sok-sok információs tábláról szerezhetünk új tudás, vagy idézhetjük fel a régieket a rómaiakról.
A területen van még renoválatlan, feltáratlan rész, sok. A kápolna le is volt fóliázva egy darabonon, gondolom ott épp munka folyik. A fürdőrész is, ahol hideg-meleg vizes medence is volt, egyelőre még csak romjaiban látható. Szóval a munka még korántsem fejeződött be.
Az egyik épületben egy igen gazdag kő-és szobortár látható. Sírkőmaradványok, sírfeliratok, szobrok kisebb- nagyobb részei, oszlopdíszítések, oszlopmaradványok.
Aztán a főépület maradványaiban lehet körbejárni, és megnézni, hogy hogyan is éltek is az urak. A romok nem csak romok, ahol kellett, ott részben helyreállították, korhűen újjáépítették, a mozaikokat összerakták, és ezeket is restaurálták. Irtó sok munka van a helyben, látszik, hogy aki ezt véghez vitte, az tényleg szívügyének tekintette a helyet.
Bent a főépületben pedig a fűtés- és csatorna rendszerről is vannak makettek.
A főépületi teremőr nagyon kedvesen és szimpatikusan tájékoztatott minket a tudnivalókról. Nagyon kellemes élmény volt, mert látszott rajta, hogy a szívügye a római kor és a múzeum, örömmel mesélt a korról, a feltárás nehézségeiről és az előttük álló munkákról. Bátran mertünk tőle kérdezni, mert nem éreztük úgy, hogy le akarna pattintani minket, mint ahogy sokszor múzeumokban/kastélyokban olyan érzésünk van, mintha zavarnánk a hely szellemét. Itt nem.
Mozaikdarabok
Főúri fogadószoba
A falakon vörös csíkkal jelölték az eredeti, római kori köveket, a fölötte lévőket a feltárás után pótolták hozzá a falakhoz.
Ottlétünkkor táborozó gyerekek népesítették be a területet, korhű jelmezekben éppen korabeli pozíciókat osztottak ki egymás között.
A kiállítóépület.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése