Brno- Špilberk vár

A városközponttól pár perces sétával el lehet jutni a várdomb lábához, majd onnan szép sétaúton megerőltetés nélkül fel lehet jutni a várhoz. Fölfelé menet, visszanézve láthatjuk a szinte karnyújtásnyira lévő katedrálist.

A várat a 13.században építették II. Přemysl Ottokár cseh király tervei szerint, és a morvaországi őrgrófok székhelye volt. Később az Osztrák-Magyar monarchia legszigorúbb börtönévé vált. az 1620-as Fehér-hegyi csata elvesztése után itt tartották fogva a Habsburg-ellenes morva vezetőket. Később,  a Harmincéves háború során megerősítették a vár falait és bástyáit, ennek köszönhetően sikerült megvédeni a várost a svéd támadásoktól. A várat ezután tovább erősítették és bővítették. 

A rettegett várbörtönben először protestánsok, majd a monarchia ellenségei, többek között magyar jakobinusok, majd az 1848-49-es forradalom és szabadságharc résztvevői raboskodtak. 1795. végén 3 hónapig itt raboskodott Kazinczy Ferenc és 15 jakobinus társa, először egy föld alatti cellában, később egy emeleti fogdában. A cella megtekinthető a kazamatában, és egy emléktábla is jelzi. A kazamata, és benne Kazinczy cellája, megtekinthető. Mi nem mentünk le.

A várat szabadon körbe lehet járni, kapun belül is. Csak a kazamata a fizetős, meg a főépületben lévő Brnoi Városi Múzeum állandó- és időszakos kiállításai. 

A vár több szinten megkerülhető, lehet menni a várfalon kívül is, a várfalon belül is, és végül be lehet sétálni egészen a vár területére,  a várudvarra, a várfalakra, ki lehet nézni, rá lehet látni a városra,  be lehet kukucskálni kis szellőnyílásokon, lövőréseken. Nagyon klassz! Tényleg. Nekünk nem is kell ennél több ahhoz, hogy elégedettek legyünk, és átéljük a várfeelinget. Maga a vár épülete pedig nagyon szépen fel van újítva, bár még ottlétünkkor is javában zajlott itt-ott a munka, de ez nem okozott fennakadást. 

A környező park

Éppen a vár bejáratánál ácsorogtunk, amikor felcsendült egy harangjáték, így hát elindultunk a hang után, be a vár udvarára. Az utolsó udvar legtúloldalán voltak a falon különféle méretű harangok, azok adták a zenét. ( most már csak cd-ről játszák le óránként, de ezekkel a harangokkal vették fel.)

Belső udvar

 A lefelé vezető út:

Innen már csak az autóhoz kellett visszamennünk, szinte ugyanazon az útvonalon mentünk, mint idefelé, keresztül a városközponton, így még egyszer vethettünk mindenre egy-egy futó pillantást.

Városszéli üvegpaloták