Az 527 méter magas János-hegy a Budai-hegység második legmagasabb csúcsa, és Budapest legmagasabb pontja. A hegyet máig 160-180 éves bükkös és tölgyes erdő borítja. Nevét egy korábban itt álló Szent János szoborról kapta. Kedvelt kirándulóhely.
1882-ben Erzsébet királyné is szeretett itt elidőzni, lenézni a városra. Az Ő tiszteletére emelték 1908-10 között az Erzsébet-kilátót, melynek alapja az ország egyik legrégebbi vasbetonszerkezete. A négyteraszos kilátó 23,5 méter magas, a tetejére 101 lépcsőfokon lehet feljutni. 2005-ben teljesen felújították az akkor már teljesen lepusztult, elöregedett kilátótornyot.
1882-ben Erzsébet királyné is szeretett itt elidőzni, lenézni a városra. Az Ő tiszteletére emelték 1908-10 között az Erzsébet-kilátót, melynek alapja az ország egyik legrégebbi vasbetonszerkezete. A négyteraszos kilátó 23,5 méter magas, a tetejére 101 lépcsőfokon lehet feljutni. 2005-ben teljesen felújították az akkor már teljesen lepusztult, elöregedett kilátótornyot.
Állítólag jó időben néha még a Magas-Tátra csúcsai is láthatóak. Hát mi nem láttuk... igaz, nem is mentünk fel a legtetejére.
A János-hegy az egyik megállója a Széchényi-hegyi Gyermekvasútnak, mely a Széchényi-hegyet és a Hűvösvölgyet köti össze. A vasút 1948-50 között 3 részletben épült meg, és a hivatalos ideológia szerint az akkor még Úttörővasút a szocialista nevelés egyik eszköze volt. Az Úttörővasútra kerülni igazi kiváltság volt, csak jeles tanulókat vettek fel. A vonalon máig gyerekek látják el a szolgálatot, természetesen felnőtt felügyelettel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése