2011. szeptember 30.

Esztergom

Esztergom, a Duna-kanyar kapuja, az  Árpád-kor óta Magyarország jelentős városa. 972-ben Géza fejedelem ide telepítette át a székhelyét Székesfehérvárról, majd itt született meg fia István, akit később 1001-ben itt koronáztak királlyá. Ő alapította az esztergomi érsekséget, mely máig a magyar katolikus egyház központja. 1950-ig  Komárom-Esztergom megye székhelye volt, ekkor cserélték le Tatabányára.

Mi 2005-ben jártunk itt, (nem számolom a nyolcadikos osztálykirándulásunkat, mert abból nem sok érdemlegesre emlékszem) szégyen és gyalázat hogy azóta sem, de ami késik nem múlik...
Akkori látogatásunk csupán csak a Várhegyre korlátozódott, mentségünkre legyen mondva, hogy elég esős volt az idő, pedig a város rengeteg történelmi emlékhellyel és múzeummal várja a látogatókat, nem beszélve a közeli természeti csodákról, hegyekről, dombokról, kilátókról. 




Az Esztergomi Bazilika Magyarország főszékesegyháza, méreteit tekintve is az ország legnagyobb egyházi épülete, magassága  a kriptától 100 méter, hossza 118 méter, a kupolája 71,5 méter magas. A tetején lévő kereszt 7méter. Méretileg Európában a nagyobbak közé tartozik, világviszonyaltban a 18-dik legnagyobb. Oltárképe Mária mennybemenetelét ábrázolja mely a legnagyobb egy  vászonra festett oltárkép a világon.( a wikipédia szerint)



A templom belülről valóban hatalmas. Belépve az ember szinte törpének érzi magát a hatalmas tér és belmagasság közepén. Annak ellenére, hogy a 2003-as prágai kirándulásunk során belecsömörlöttem a templomlátogatásokba, és azután valahogy nem vágytam újabb és újabb templomokat meglátogatni, ez mégis magába szippantott a nagyságával, a szépségével.




A templom több kápolnát is magába foglal, melyek közül a Bakócz-kápolna mindenképpen figyelemre méltó, többek között azért is, mert ez rész volt a székesegyház 11. századi elődjének, a Szt. Adalbert templomnak.


A templom kriptája az esztergomi érsékek temetkezési helye, és 1991 óta a kupola alatti térben elhelyezkedő kincstár különtermében található a  Mindszenty-emlékhely. is.





Kirándulásunk fénypontja, legalábbis nekem, a kupola erkélyén történő séta volt. Azért csak nekem, mert az ilyen tornyokba kizárólag én szoktam felmenni, én imádom a felfelé vezető tekervényes csigalépcsőket, és az az érzés, mikor a szűk folyósóról kilépek a szabadba, és elémtárul a messzeség, az szerintem elmondhatatlan. Szeretek újra és újra körbenézni, találgatni, hogy mi hol lehet, és hogy vajon mi a legmesszibb pont, ameddig még elláthatok.
Innen is fenséges panoráma tárul elénk, ha megmásszuk. Gyönyörű az alattunk hömpölygő Duna, a  Mária Valéria híd, és a környező hegyek, a Pilis , és a város látványa.






Természetesen a napot Párkányban fejeztük be, mert innen a legeslegszebb a rálátás a bazilikára és a környékére. Mindenképp megéri innen is megnézni.


És persze most hogy kicsit utánaolvastam a városnak kedvet kaptam egy újabb látogatáshoz, mert van még mit pótolni, amit bizonyára előbb-utóbb meg is fogunk tenni:)

Számomra újdonság volt, de azt mondja a wikipédia, hogy a bazilikában őrzik a Zwack unikum hivatalos receptjét. Hmmm.
2010-ben pedig maga a Pitt-Jolie házaspár is forgatott a városban:)



1 megjegyzés:

  1. Klassz ez a blog, én is úgy élveztem a nyaralási beszámoló írását. Sajnos mi keveset utazunk. Mostanában meg pláne. No de majd egyszer...:)

    VálaszTörlés