2020. november 17.

Zempléni napok 2. Vizsoly

( 2020. március)

Másnapra a regéci várat gondoltuk, hogy megnézzük, és mivel Regéc felé Vizsoly is útba esett, ott is mindenképpen meg szerettünk volna állni. 

Néhány telefonálás után kiderült, hogy sajnos a templom, ahol a bibliát őrzik már zárva tart, és a hozzá kapcsolódó múzeum is, de a bácsinak, akivel beszéltünk volt egy külön ( vagy nem teljesen külön, kicsit zavaros volt a sztori nekem)  biblabiznisze, és azt mondta, azt megmutatja. Úgyhogy odamentünk, és a bácsi elmesélte és megmutatta a saját vizsolyi biblia nyomdáját, gyakorlatilag a sufniban, de amúgy nagyon pengén és átgondoltan megvalósítva. A papírkészítéstől egészen a nyomtatásig mindent egy maroknyi csapat csinál, és a végeredmény egy, az  eredeti vizsolyi bibliával megegyező biblia.  Ugyanaz a papírminőség, ugyanaz a technológia, ugyanaz a nyelvezet, mint ami akkor volt. Jópénzért meg is lehet ezt venni.

Na ennek a remake Bibiliának az elkészülési folyamatát mutatta meg nekünk a bácsi nagyon részletesen. 

A látogatóközpont már zárva volt :-(


Csakúgy, mint a templom. A templom különlegessége még, azon túl, hogy itt őrzik az eredeti Károli-bibliát, hogy az utcának háttal helyezkedik el. A bácsi szerint, van is a faluban egy ilyen mondás, hogy az Vizsoly az Isten háta mögött van. 

A Károli-biblia a legrégebbi teljes, magyar nyelvre fordított Biblia. A fordítást Károlyi Gáspár gönci lelkész és lelkésztársai végezték, a könyv kinyomtatásában pedig Mantskovits Bálint nyomdász segédkezett. 2015 januárjában a vizsolyi Biblia bekerült a hungarikumok közé. A nyomtatást 1589. február 18-án kezdték meg a lengyel származású Mantskovits Bálint vezetésével, aki Németalföldről hozatta a betűket, a papírt pedig Lengyelországból szerezték be.  A nyomtatás elkezdésekor még nem készült el a teljes fordítás, ezért Károlyi kéziratait az akkori diákok – köztük Szenczi Molnár Albert – laponként, gyalogszerrel hordták Göncről Vizsolyba. 

A vizsolyi templomból 2002. február 10-én ellopták az eredeti példányt, és csak egy évvel később, 2003 szeptemberében Komáromban, egy elhanyagolt épületben egy tartály alatt, fóliába csomagolva találták meg.

A papírmártásról sajnos nem készült kép, de szépen végigmutatta a bácsi, hogy hogyan lesz a cellulózból végül középkori papír. Mártottak is egy ívet.

Aztán átmentünk a templommal szemközti nyomdába. Állítólag Károli Gáspár és az ő emberei pont ugyanitt, ebben a pajtában nyomtatták titokban a Bibliát.



A gyerekek nyomtathattak is egy oldalt. 


Ez egy elkészült, komplett vizsolyi biblia. Pontugyanolyan, mint a korabeli.


De ha már Vizsolyig eljön ez ember, akkor nem csak a Bibliát érdemes megnézni, hanem a  falu szélén lévő  mézmúzeumot is. Érdemes a főúton menni, és onnan lekanyarodni, mert  mi a rosszabbik, ámde rövidebb úton közelítettünk meg. Nem volt túl bizalomgerjesztő a lakosság az utcának ezen végén. 

A mézmúzeum igazából pár héttel később, vagy nyáron lett volna igazán izgalmas, mert akkor a gyerekek is beöltözhettek volna méhész ruhába, és lefejthették volna  a rácsról maguk a mézet, meg ilyesmi. Március közepén még nem volt méh-szezon, úgyhogy csak a kaptárt tudtuk megnézni, de a méhész, Mézes Gergő, elmesélte, hogy hogyan is történik ez a méhészkedés a valóságban. Mindent megtudtunk a méhekről, a mézről, és a méhészkedésről, amit csak kell. 



A múzeum szomszédságában vendégház is működik, a kertben pedig egy apiterápiás házikó is áll, aminek az aljában méhek laknak, amelyek zümmögése, rezgése jótékony hatással van az egészségünkre. 



A kisboltban rengeteg féle különlegesség található, a különféle mézek mellett sok egyéb méhészkedéssel, méhekkel kapcsolatos tárgy is. 
A falakat információs táblák borítják. 




A Nagypapa a kapuig kísért bennünket. 

Innen Regéc felé kanyarodtunk. 

1 megjegyzés:

  1. Talán már 15 éve is lehet, hogy jártunk Vizsolyon. Hollóházára vittük a lányokat, útközben álltunk meg és néztük meg a bibliát. Érdekes volt a poszt és tanultam is belőle. Méh terápiás házról még nem is hallottam korábban. Miket ki nem próbálnak...

    VálaszTörlés