Tihanyi kirándulás 1. - Belső-tó, Apáti-hegy, Őrtorony-kilátó

Ahogy azt a korábbi séta alkalmával elterveztük, visszatértünk a Belső-tó partjához, hogy innen induljunk el a tavasszal nagy vitát kavart kilátó felé. A kilátó rövidebb úton, könnyebben is megközelíthető, ha a tihanyi leágazás utáni parkolóban állunk meg, és onnan tényleg csak pár percnyi séta fölfelé, vagy ha Sajkod elején, és a falun keresztül sétálunk fel, ( ebből volt egy kis nézeteltérés , mert a sajkodiaknak nem tetszett, hogy a nyugodt, csendes utcáikat elárasztották a zajos turisták. A kilátót emiatt  tavasszal, alig valamivel a megnyitása után le is zárták, majd újra megnyitották, de a falubeli utcákat le lezárták az autós forgalom elől), de mi bátrak vagyunk, és nem a könnyebb utat  választottuk. :-) Meg egyébként is az a hitvallásunk, hogy a fáradt gyerek a jó gyerek, és az a pár száz méteres séta a parkolóból nemigen fárasztotta volna el a srácokat.

Így hát  tihanyi Levendulaház mellett hagytuk az autót, ami azért is jó döntés, mert itt ingyenes a parkolás, és innen indultunk, hogy a Belső-tavat megkerülve eljussunk a kilátóig.

Már rögtön az út eleje nagyon izgalmas és érdekes lett, mert a Belső-tó partján lévő tisztáson élnek az ürgék, amik nagyon mókásak, ahogy ki-be dugdossák a fejüket a fűből, hol eltűnnek, hol előbukkannak és sasolnak körbe. Rengetegen vannak, amerre a szem ellát, mindenhol látszik, ahogy kiemelkednek a kis testek a fűből, és kémlelik a környéket. Irtó cukik! Ki ne hagyjátok őket, ha arra jártok!

A Belső-tó kutyafürdetésre kijelölt része. 

Ürgék :-) Teli volt velük a mező!

Nagyon barátságosak voltak, egyikhez-másikhoz egész közel lehetett menni.

 Némelyik még pózolt is.

Nehéz volt őket otthagyni, de szerencsére egy részen még előfordultak, igaz, nem olyan mennyiségben mint ott lejjebb a tisztáson. 

Az úticél, még távolról. 

Ahogy haladtunk a tó mentén a hátunk mögé is érdemes volt vissza-vissza nézni, mert a látvány páratlan volt.

Lovaskocsik által kitaposott ösvény. Szúnyog- és kullancsriasztó ajánlott.

A tavat elhagyva rákanyarodtunk egy hosszadalmasabbnak tűnő szakaszra, a sárga jelzés mentén,  ami megerőltető ugyan nem volt, de a szőlőültetvények között vezető ösvényen árnyék sem volt nagyon,  leginkább semennyi, így eléggé melegünk lett. Főleg a gyerekek nyafogtak, hogy meleg van, de mondtam nekik, hogy no para, mert így legalább délután mehetünk a strandra. :-) Ettől az infótól egy kicsit jobban tűrték. 

Az első mélyponton Marci nyakba került. 

Az abszolút mélyponton. :-) A távolban kivehető az apátság. Nem vagyunk már messze!

És tényleg, tulajdonképpen csak egy karnyújtásnyira volt már a kilátó. A hármas elágazástól már csak fölfelé kellett menni, föl az Apáti-hegyre. De nem olyan vészesen sokat, és legalább volt egy kis árnyék. 

Visszanézve ott a Balaton, a Belső-tó, és a szőlőültetvények.

És egyszer csak előbukkant a fák közül a kilátó!

A kilátó 16,5 méter magas, és az egykor itt található római őrtornyok mintájára épült, és a nevét is innen kapta. 

Óóóó, és micsoda kilátás van odafentről!!!!

Örvényes felé

A virágtalan Őslevendulás

Külső-tó

Külső-tó és a távolban Füred

Aszófő felé

Belső-tó és a szőlőtőkék

Tihany felé

A kilátó környéke még nem volt  teljesen kész. Már csak itthon olvastam, hogy hátravan még némi tereprendezés, és lesznek majd pihenőpadok, piknikezőasztalok, és szemeteskukák is, amik ottjártunkkor ( 2017. július) még nem voltak. 

Mi még jobb híján a kilátó lábához vackoltunk be az árnyékba kicsit megpihenni és feltöltődni, és megettük a direkt erre az alkalomra csomagolt Balaton szeletünket.

Visszafelé még kileselkedünk egy-egy beugrón-kiugrón. 

Találtunk egy ilyen oszlopot is.

A tisztáson még egyszer megcsodáltuk az ürgéket.  Eléggé kitikkadtunk, de szerintem nagyon klassz kirándulás volt. 

Szigligeti Óvár

Mikor a szigligeti várba készültünk, úgy terveztük, hogy majd a vár után kirándulunk még ott valamerre. Ki is néztünk valami hegycsúcsot, hogy majd azt megmásszuk. De amikor megérkeztünk a faluba, és tettünk pár plusz kört, hogy megtaláljuk azt az üdülőt, ahol Feriék nyaraltak rendre évente, amikor kicsi gyerek volt, de persze nem találtunk oda elsőre, mert nem emlékezett szinte semmire, csak hogy egy meredek úton kellett följönni a strandról :-) Szóval, ahogy így keringtünk, láttam egy kis táblát, nyíllal, hogy Óvár → . Arra. Kérdeztem Ferit, hogy mit tud erről. Semmit nem tudott. Majd még kétszer elmentünk ott a tábla mellett, és egyszer volt is ott a hegy lábánál egy kisebb társaság. Szóval mikor végeztünk a nagy várral, akkor a megmászandó hegy helyett ezt választottuk, mert nem hagyott nyugodni a kíváncsiság. És nem bántuk meg!

Mivel nem voltunk biztosak benne, hogy fönt volt-e parkoló, vagy azok az autók, amiket láttunk egy házhoz tartoztak-e, így biztos ami biztos alapon a strand melletti nagy parkolóban álltunk meg. De volt fent is egyébként egy pár férőhelyes parkoló, szóval fele ennyi gyaloglással is meg lehet úszni, és akkor nem kell a falusi meredek kaptatón fölbattyogni. 

Az Óvár, a Királyné szoknyájának nevezett hegy (182 méter)  tetejére épült. Eredete nem ismert pontosan, talán a 16. században épülhetett, a nagy vár előváraként, hogy a Balaton felől is védve legyen a vár, illetve a kikötő, de vannak akik 9. századi épületnek tartják, megint mások, néhány lelet kapcsán római kori őrtoronynak vélik. ( érdekességek a várról ITT )
A feltárása és az állagmegóvása  csak 2013-ban kezdődött, szóval gondolom előbb-utóbb tisztázódik majd a kora és a célja.  

A várhoz egy szépen felújított, bár néhol meredek, vagy annak tűnő lépcsősor vezet fel a hegyoldalon. 

Itt már meredekebb.

De hogy ne legyen olyan megterhelő az út, nagyjából féltávon van egy piknikezőasztal padokkal, ahol meg lehet pihenni, szusszanni egyet. 

Közvetlenül a vár alatt van még egy meredekebb kaptatórész, de aztán már fenn is vagyunk. 
Az várból nagyjából csak olyan fél méter, 1 méter magas falmaradványok láthatóak csak körben, a végén áll egy fa emelvény, kilátószerűség, amire biztonsággal fel lehet menni, jó állapotú, és csodás kilátást kapunk cserébe a tóra, a szigligeti kikötőre, és a Badacsonyra. :-)

Falmaradványok

 Fönn is vannak piknikasztalok, és tűzrakóhely is.

A hajó formájú kilátó lépcsősora. 

Stabil, két szintes.

A vár falainak maradványai  fölülről.

A szomszédos Badacsony. Mindenhonnan gyönyörű. És az a kis fehér templom az előtérben... az a kedvencem.

A "hajó" orrában. :-)

A kilátó alulról.

Vaskos kőfal maradványok.

Magából a várból sajnos nem sok látszik, szinte semmi. Tényleg csak a várfalakból valami körben. De a kilátásért mindenképp érdemes ide fölsétálni, mert pont azt a részét látjuk innen a falunak, és a Balatonnak, amit föntről a nagy várból nem. 
Lefelé jövet nagyon örültünk, hogy nem hagytuk ki ezt a várromot.