Madurodam, a miniHollandia

Hollandiába érkezésünk után nem tétlenkedtünk, hiszen itt volt előttünk ez a fantasztikus új ország, és mi minél többet szerettünk volna belőle látni, megismerni, felfedezni, így rögtön másnap villamosra pattantunk, és és átzötyögtünk a szomszédos Hágába.

Legelőször a Hága mellett fekvő Madurodamba mentünk, azaz a mini Hollandiába. A parkot a Maduro házaspár alapította az 1945-ben, a dachaui koncentrációs táborban elhunyt fiuk emlékére. 1952-ben nyitotta meg a kapuit, és azóta gyakorlatilag változatlanul üzemel, 1990-ben bővítették a park területét, és ekkor kapott helyet pl. a rotterdami kikötő, és a Schiphol repülőtér modellje. Persze karbantartásokat, javítgatásokat a meglévő maketteken is folyamatosan végeznek. A park minden egyes apró részlete élethűen mutatja be Hollandiát, 1:25 méretarányban. Nemcsak az ország híres épületei vannak lekicsinyítve, hanem az egész holland élet. Az utakon miniautók közlekednek, a csatornákon minihajók, a tereken nyüzsögnek a miniemberek, ülnek a kávézók teraszán, zajlik a sajtpiac. A miniutcákat minifák és minivirágok szegélyezik, stb... 

 Goudai sajtpiac:

 Binnenhof Hágában:

 A királyi palota Amszterdamban:

 Békepalota:

 Magna plaza és Royal Palace/Amszterdam:

A parkban 19 vonat közlekedik 4,5 kilométernyi síneken. Ez Európa leghosszabb mdellvasuta.

A pályaudvarokon nagy a nyüzsgés, csakúgy mint igaziban:

 A kikötőben:

 A vidéki élet. Szélmalommal, kiskerttel, traktorral:

 A focipályán zajlik a meccs, a lelátón hát persze, hogy narancssárgában ülnek a szurkolók:)

És tulipánok:

Kellemes, látványos, izgalmas a séta a parkban. Mi csak pár órát időztünk itt, de akár egy egész napot is el lehet tölteni, mert a gyerekeknek van játszótér, a nagyobbak mindenféle interaktív programokon vehetnek részt, és az épületen belül is volt valamilyen bemutató, de mi oda már nem mentünk be.
A parkot viszont mindenképpen érdemes megnézni, gyereknek-felnőttnek egyaránt érdekes program! Legalább egyszer:)
Érdekességek még a wikipedián.

Royal Delft sok képpel

Azaz a delfti híres kék-fehér kerámia. A delfti fajanszot a 17.században fejlesztették ki a kínai porcelán pótlására. Akkoriban Hollandiában státuszszimbólum volt a festett porcelán. A kínai porcelán igen drága volt, és ebben az időben a kínai parasztlázadások miatt még drágább lett az export, ezért kezdték el a Németalföldön  is a fajansz gyártását, a gyártás központja pedig Delft lett.

A delfti fajanszot 1653-ban, a város egyik kolostorában fejlesztették ki, és mivel nagyon hasonlított a valódi porcelánhoz, így gyorsan elterjedt. A gyártás fénykora a 17-18.században volt, és gyakorlatilag ugyanazt a technológiát használják ma is a gyártáshoz, mint akkor. A sorozatgyártás mellett természetesen egyedi edényeket is készítenek, ezeket kizárólag a hagyományos módon korongozzák és kézzel festik.

1900-ban a párizsi világkiállításon a delfti fajansz elnyerte a kiállítás egyik nagydíját. 

A városban számos gyár működött, ma már csak néhány áll, még kevesebb működik. Ahol mi jártunk, a kiállítási terem mögött ma is működik az üzem. 

Több termen keresztül csodálhattuk meg a gyönyörűbbnél gyönyörűbb műalkotásokat,  használati tárgyakat,  vázákat, tálakat, gyertyatartókat, kávéskészleteket. Körben a falakat fajansz mozaikképek díszítik, a szobákban hatalmas padlóvázák, cserépkályhák, és szobrok vannak kiállítva, mind-mind kék-fehér színben.

Rembrant Éjjeli őrjárata kék-fehér fajanszból kirakva.

Minden évben elkészítik a karácsonyi kollekciót, ami egy kis- és egy nagy lapos tányérból áll, és minden évben más kép van rajta, egészen 1915-től vannak kiállítva, és nagyon szépek. A kollekció darabjai megvásárolhatóak, akár az online shopon keresztül is. A 2012-es kollekció kis- és nagytányérja 900 euróból ki is jön :) 

A karácsonyi tányérok szépen sorban: 

 De találhatunk is ilyen szép tulipánvázát is:

Az ország minden jeles eseményére készül egy kék-fehér darab, a királynő koronázására, esküvőjére, a trónörökösök születésére, és meg van örökítve Hollandia minden fontos történelmi eseménye egy-egy tányéron.

És persze vannak tájképes, szélmalmos, és gyöngyfülbevalós lányos tányérok is, ez elmaradhatatlan.

 Gyerekkollekció :

És szobrok, házak, egyebek:
Az amszterdami királyi palota:

És nem csak kék-fehérben:

A kiállítás végén van egy shop, ahol szinte mindent lehet venni kék-fehérben, esernyőtől elkezdve az esőkabáton át, ceruzát, tollat, pólót, melegítőt, poharat, kis bizgenytyűket, szóval mindent, mindent, amit csak be lehet festeni kék-fehérre, de ez már kevésbé szól a művészetről, inkább csak üzlet. A művészi vonalat, mint ahogy az online shopban is megtekinthető nem néhány eurós összegekben mérik, érthető módon.

Még mindig Delft

Delft egyik legrégebbi csatornája az Oude Delft. ennek mentén sétálgatva eljutunk az Ótemplomhoz, (Oude Kerk), mely a 13.század közepén épült, és leginkább a ferde tornya miatt érdekes. Ami azért ferde, mert amikor kitalálták, hogy építenek egy templomot, akkor nem volt neki helye a városban. Így az eredeti csatornát elterelték, és az új Oude Delft feltöltött partjára építették meg a templomot. A feltöltött talaj azonban nem bírta a súlyos templomtornyot, és már az építés során elferdült. Szerencsére sikerült stabilizálni, és ma is stabilan áll. A torony 75 méter magas, és csaknem 2  méternyire tér el a függőlegestől. 

 Közvetlenül a templommal szemben találjuk Orániai Vilmos palotájába, a Prisenhofba, mely végül halálának színhelye is lett. Az épület az 1400-as években zárda volt, majd miután Németalföld protestánssá vált, akkor lett Orániai Vilmos rezidenciája. A 17.századtól többféle rendeltetése is volt, volt pl. kaszárnya is, majd a II. vh. táján restaurálták, és ma a városi múzeumnak ad otthont. Anyaga leginkább az Orániai-ház emlékeire épül, a képtárban pedig a delfti iskola művészeinek képei láthatók.
A herceg egykori dolgozószobájából a refektórium felé vezető lépcsőnél még látni a golyónyomokat, melyek által Hallgatag Vilmos meghalt.

Az Oude Delft mentén még számos múzeumot, gyűjteményt látogathatunk meg, legtöbbjüket valamelyik magángyűjtő alapította, vagy adományozta a gyűjteményét a városnak.

Mindennapi sétánk alkalmával legalább egyszer biztos, hogy átmentünk az Ootspoort alatt, mely a 14.században épült, és ez az utolsó a 7 városkapu közül, ami megmaradt. 

És ezeken kívül még rengeteg-rengeteg képem van nevenincs házakról, cégérekről, névtáblákról, virágokról, madarakról, csatornákról, a rajtuk átfutó hidakról, mert szinte minden lépésnél találtam valamit, ami odatapasztotta a szememet, amit érdemes volt megnézni, lefényképezni. 

Néhány kedvencképem még:

CSatornák. Kisebb hajóval, és csónakkal is körbe lehet járni a várost.

A kertváros:

 Ilyet szeretnék :)

 Babakocsi helyett:

Annak ellenére, hogy Hollandia nem szerepelt korábban  a mindenképpen el szeretnék jutni oda -listámon, azóta szívszerelemem lett, és folyton visszavágyom. Mert olyan nagyon jó volt ott lenni, mint talán sehol máshol.

De  nincs még vége :) Fogok még írni a delfti fajanszmúzeumról, és a hollandiai kirándulásainkról is jó sokat.