(2021. aug.)
A strandolás mellett a napjaink fénypontja és egyben stabil programja a naplemente nézés volt. A Balatonnál, Füredről mi sosem látunk igazi naplementét, csak a színeit, ha szerencsénk van. Földrajzi helyzetéből adódóan Bibone is olyan volt, hogy ott sem a tengerre ment le a nap, hanem a házak közé, és max. csak megszínezte a tengert. Úgyhogy most nagyon készültem arra, hogy olyan IGAZI naplementét lássak. Olyan igazán giccses, tengerbe lemenőset. Erre az első napos lecsúszás, majd a két napos felhősödés miatt csak a negyedik napon lett lehetőségünk. Na de akkor aztán olyan naplementét láttunk, hogy tátva maradt a szánk!
Mivel már az első napokban felfedeztem, hogy remek parti sétányok szegélyezik a tengerpartot mindkét irányba, így reggelente mindkét irányt futva fedeztem fel. Észak felé, Szlovénia felé futva egészen Savudrijáig futottam egy alkalommal, ahol nemcsak hogy az ország legészakibb világítótornya áll, 30 méteres magasságával az ország legnagyobbja is egyébként, de egyben az Adria legrégebbi világítótornya is, 1826-ban épült. Egy legenda szerint egy fejedelem építettette a szerelmének, de mire a torony elkészült, az asszony meghalt, ezért a nemesember elhagyta a tornyot és a várost.
A világítótoronyban apartmanok vannak, amikben meg lehet szállni, emiatt maga a torony nem látogatható.
A toronyhoz vezető út egy hatalmas kempingen vezet keresztül. Sátras, és lakókocsis kempingezőknek egyaránt bőven van hely, a lakókocsisok legtöbbjének német rendszáma van, többségük kutyával érkezett, és egy egész kis apartmant építettek meg maguk köré. Plusz előtető, konyhasátor rendes főzőlappal, asztal, kempingszékek, tényleg nagyon klasszul kialakítottak maguknak egy-egy kis pihenőövezetet. volt, akinek még szőnyeg is volt az ebédlőrész alá terítve. De van egy külön mobilházas rész is, szóval azok is találhatnak itt szállást, akiknek a sátorozás már túl nomád.
De a hatalmas fák alatt, alig pár méterre a tengertől biztos nagyon hangulatos lehet egyébként.
Savudrijában régebben egy fürdő- és gyógyintézet működött, amely a grazi Szent Anna Gyermekkórházhoz tartozott. Savudrija környéke viszont már jóval régebben is lakott volt. Régészeti leletek bizonyítják, hogy már a neolit kor óta éltek itt emberek. A terület rövid időszakokra lakatlanná vált, de összességében az emberi jelenlét folyamatosnak tekinthető. Az ókori rómaiak idejében Savudrijában egy kikötő működött, melynek maradványait ma is megtekinthetjük. Emellett a település környékén is találhatunk a római korból származó leleteket.
A partot hatalmas sziklák szegélyezik.
És hogy a gyerekek se maradjanak ki a világítótoronyból, ezért este erre jöttünk naplementét nézni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése