Szabadság híd, Gellért-hegy

(2019.július)

Minikirándulás Budapesten 

Pár éve, minden évben nyáron lezárják hétvégente az autósok elől a Szabadság hidat és ilyenkor mindenféle közösségi programok, koncertek, tornák, ilyesmik.
Idén pont nálunk nyaraltak a tesómék gyerekei, amikor egy ilyen hétvégi lezárás volt, és mivel ők még nem ültek metrón, így jó lehetőség volt, hogy ne csak simán metrózzunk a városban, hanem akkor célt is adjunk neki, úgyhogy a Szabadság híd felé vettük az irányt.
De mielőtt még átsétáltunk volna a hídon, először felsétáltunk a Gellért-hegyre, hogy felülről is megnézzük a Dunát és a hidakat.
Jó lett volna kicsit játszóterezni is, de Marci begipszelt kezével a játszóterezés ki volt lőve.

 Ez a panoráma megunhatatlan, bármennyiszer járunk itt fenn, mindig csak gyönyörködni tudok benne.

Nem mentünk fel a hegy tetejére, mert akkor nagyon eltávolodtunk volna a Szabadság hídtól, és sokat kellett volna visszagyalogolni, így csak leültünk ott fenn egy picit, a gyerekek eszegettek egy kicsit, és visszasétáltunk a hídra.

A Szabadság híd nekem az egyik kedvencem. Persze a Lánchíd is gyönyörű, de az másképp szép. A Szabadság híd olyan kecses, olyan karcsú, olyan nőies, szerintem.
1896-ban adták át, a fővárosban harmadikként, akkor még Ferenc József  híd volt a neve.
1945. január 16-án a visszavonuló német hadsereg  a többi budapesti Duna-híddal együtt felrobbantotta. Újjáépítés után 1946-ban adták át újra, ekkor már a Szabadság híd nevet kapta. 

A híd jellegzetes díszei a kapuzatok tetején ülő turulmadarak.