Velké Meziříčí, avagy üdv Csehországban

Most egy kicsit felfüggesztem a múltbéli nápolyi emlékeim felelevenítését, és egy ugrással a jelenben termek. Úgy alakult, hogy az idei októberünket Csehországban töltjük. A székhelyünk Brnotól 50 km-re északra van, Velke Meziriciben, a Brno-Prága autópálya (D1) mellett. Velke Mezirici a wikipédia szerint egy 11ezer fős kisváros, az Oslava és a Balinka folyó torkolatánál. Az első írásos emléke a 12. századból származik, és már 1408 óta városi rangja van.

Nem egy nagy város, de van egy jó kis templomos főtere, ahogy az lenni szokott, van egy jó kis vár a város fölött, kastéllyal együtt, és vannak környező hegyek, ahonnan jól rá lehet látni a városra.

Itt töltjük mi a hétköznapjainkat, és erről fogok most képeket mutatni. Van ám bőven.

Itt van pl. a templom, amit már sikerült megörökítenem jobbról-balról, elölről-hátulról, alkonyatban, naplementében. 

 

Az egykori városfal egy része, és a városkapu

    A Városháza:

A városban a 17.századtól jelentős a zsidó a lakosság. Két zsinagógájuk is volt, és van egy zsidó temető is.

A nagy zsinagógában most egy kínai üzlet üzemel. Számomra ez elég visszás, de hát biztos rendjén van ez így. 

A város felett halad az autópálya híres völgyhídja. Látszik az ablakunkból, és el is sétáltunk már alatta. Hát... elég félelmetes alulról felnézni egy ekkora hídra, főleg hogy az autópálya minősége miatt nagyon hangosan kattognak fent az autók.. Elképzelni, hogy ott megyünk fent autóval, ami akkor nyilván természetes, és élvezettel néznék le, de innen lentről valahogy félelmetesnek tűnik. Nekem van egy kis hídfóbiám, és mindig bennem van, ha hídon megyek át, hogy mi van ha leszakad. Tény viszont elég stabilnak néz ki, bizonyára remek mérnökmunka van mögötte.

 Naplementében:

 Ködbe burkolózva:

 És hát itt van még a vár, de azt majd legközelebb mutatom meg.