( 2020. december)
Még 2020-ban, amikor a covid miatt minden be volt zárva, nem voltak rendezvények, nem volt mozi, nem volt étterem, semmi, és még oltás sem volt, így a nagy téli szünetes rokonlátogatások is minimálisra voltak csökkentve, na kkor volt, hogy Milán hagyományos szülinapi strandját nem tudtuk kivitelezni. Helyette " jobb híján" kirándulni mentünk. Jó lett volna havas hegyeket látni, de mifelénk akkoriban nem volt hó, sokkal inkább sár, úgyhogy ezt figyelembe véve nem terveztünk nehét teljesítménytúrát, csak amolyan kis levegőzős sétálgatósat.
A Budai-hegyekben szerencsére van még jópár célpont, és útvonal, ami felfedezésre vár általunk, úgyhogy nem volt nehéz úticélt találni :-) és végül Máriaremetéről sétáltunk a Remete-szurdokon át fel a Remete-hegyre, és ez nagyon jó választásnak bizonyult, mert egy rövidke kis séta végül egy csomó izgalmas lehetőséget adott, és eleinte találkoztunk néhány túrázóval, de nem volt tömeg egyáltalán.
A máriaremetei kegytemplomnál parkoltunk. A templom zárva volt.
A templomkertben egy szabadtéri oltár is van, ahol szabadtéri miséket is szoktak tartani.
Innen rövid séta után hamar az erdei útra értünk, ami meg hamar sáros lett, és egy darabig igencsak egyensúlyoznunk kellett, hogy nehogy már az első 500 méteren üljünk bele a sárba.
Az Országos Kék-en haladtunk, a Remete-patak mentén, amely állítólag csak esőzések után patak igazából, egyébként csak egy patakmeder. Hát most patak volt. A fiúk örömmel ugráltak át a patakon a farönkökön és az odakészített köveken.
Itt még azt hittük, megússzuk sár nélkül :-)
Az útvonal mellett információs táblák tájékoztatnak a látnivalókra.
Egy meredek ösvényen felmentünk a barlanghoz.
link Mind a barlangban, mind a szurdok sziklafalain jól megfigyelhetőek a földrétegek, ezekről táblán is olvashatunk.
A barlang után felmásztunk a Remete- Kőfülkéhez is. Ide egy veszélyesebb, sziklásabb részen kellett felküzdenünk magunkat. Mondjuk nem volt könnyű, de legalább izgalmas volt. Ez volt az egyetlen szakasza az útnak, ami némi megerőltetést igényelt.
Mind a Remete-barlangban, mind a kőfülkében találtak többek között rozsomák, őstulok, barna medve, szürke farkas, orrszarvú, rénszarvas és barlangi medve csontokat is.
Szemben nagyon szépen látszott a János-hegy és a Hárs-hegy. A kilátóikról könnyű volt őket megismerni. Kicsit elidőztünk itt a szikla tetején, de ott azért eléggé fújt a szél, úgyhogy indultunk tovább a kéken.
A faluba végül a kék kereszten ereszkedtünk le.
Kellemes családi séta volt, és a kezdeti nyafogás után a fiúknak is bejött végül a sziklára kapaszkodás és a patakon átkelés :-)
Óóóó és annyi szép túraútvonal indul innen IS. Mindenképp érdemes még többször visszatérni.
Mi ezzel a kirándulással búcsúztattuk a 2020-t.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése