Bakonynánai Római-fürdő

( 2020. július) 

Egy esősebbnek ígérkező napon felkerekedtünk, és egy másik bakancslistás helyemet kerestük fel, Bakonynánán a Római-fürdőt. A Bakony gyönyörű! Közelről és távol is, benne lenni pedig különösen vadregényes. 

Mikor alaposabban utánanéztem, hogy hogyan közelíthető meg a szurdok, akkor kiderült, hogy a falutól csupán 2 km-nyi gyaloglásra van, ami igazán nem megerőltető, mondhatni semmi, de mégiscsak valami. Végülis nyaralunk, nem teljesítménytúrázunk :-) 

Az autóban néhol csepegett az eső, de mikor elértük Bakonynánán a parkolót, akkor nyoma sem volt esőnek, így bátran indultunk neki az útnak. Nem volt nehéz dolgunk, csak az Országos Kék útvonalat kell követni. Eleinte szép műúton, majd erdei ösvényen. Egyetlen hibája volt csak a túravonalnak, hogy nem a Gaja-patak mentén haladt, hanem jóval feljebb, a hegy oldalába vájt mesterséges ösvényen. Gondolom a biztonságosság miatt alakították így. De le lehet menni a patakmeder mellé, és ott is lehet haladni ( valameddig). Mi is lementünk, és egy darabon ott mentünk, mert ott sokkal izgibb volt. Igaz, ottjárttunkkor nem volt túl bőséges a Gaja patak vize, mire elértük a szurdokot, addigra el is fogyott, és vízesést így nem láttunk, csak a hatalmas sziklatömböket, és néhány medencét.  Esős időszakban a  zúgó vízesések a függőleges sziklafalak aljába medencéket vágtak ki, melyek állítólag már a rómaiak idejében is fürdőhelyül szolgáltak. De így víz nélkül is fantasztikus volt a látvány! 

A fenti ösvényről nézve az alattunk csordogáló patak. 

Az ösvény néhol egészen összeszűkül, ha szembeforgalom is van, akkor itt-ott izgalmas a lehúzódás, de semmiképp nem megoldhatatlan. 

Ezeknek a hatalmas fáknak az összeölelkező gyökérrendszere mindenkit nagyon megihlettek, és fényképezésre sarkalltak. Szinte sort kellett állni, hogy lőhessünk pár képet, amin csak mi vagyunk. 

A pihenőtisztástól már alig kellett menni valamicskét, de azért megpihentünk, és kicsit csemegéztünk is. Itt van fedett beálló is, amit jó fejben tartani. 

A pihenőnél már csak a száraz patakmederrel találkozunk :-(

Alig pár perc a pihenőtől, és már ott is vagyunk a sziklafalaknál. Még így szárazon is elképesztő látvány. A fiúk rögtön nekiestek a sziklatömböknek, de azért csak óvatosan lehet őket megmászni, mert nagyon sima és csúszós a felületük. 

Egy darabon még mentünk a szurdok felett, és felülről is belenéztünk, de a Savanyú Jóska-féle betyárbarlanghoz vezető utat lezárták, mert túl balesetveszélyesnek ítélték, így nem mentünk tovább. A kiírásból nem derült ki, hogy csak átmeneti-e a lezárás, vagy más útvonalat jelölnek majd ki. 

Visszafelé egy másik úton mentünk a tisztásról, ami egy murvás szervízútra vezetett minket, ami már nem volt igazán látványos, ellenben gyorsan és megerőltetés nélkül  lehetett rajta haladni, ami ebédidő elmúltával nem volt utolsó szempont a fiúknál. 

Vannak még a környéken látnivalók,  vagy akár a másik irányból, Jásd felől is megközelíthető a szurdok, nekem is vannak még a tarsolyomban bakonyi kirándulások, úgyhogy remélem fogunk még erre járni.