2019. szeptember 14.

Tihany- Apáti templomrom, Őrtorony kilátó, őslevendulás

( 2019.június)

Mátét ugyebár leraktuk vasárnap a focitáborban, de mi még maradtunk hétfőig, de mivel előző nap nem volt túl meleg, gondoltuk, hogy a délelőtt még biztos nagyon hideg a víz, így inkább délutánra időzítettük a strandolást, délelőtt pedig átmentünk megint Tihanyba.
Tavaly, vagy tavalyelőtt már voltunk fenn az Őrtorony kilátóban, meg akkor elég nagy túrát is tettünk a Csúcs-hegyen, de az Őslevendulásnak már csak a nyomait láttuk, azt is csak Feri meg Máté, mert már a levendulavirágzás vége felé voltunk ott.
Azóta is bántotta a csőrünket. Az enyémet legalábbis, hogy nem létezik, hogy a híres-neves őslevendulás csak az a néhány nyeszlett tőből állna, amit mondtak a fiúk... nem létezik...
Ezért is gondoltuk, hogy jó alkalom ez a délelőtt arra, hogy újra felmenjünk a kilátóba, és megszemléljük megint a levendulást, hiszen éppen szezonja volt a levendulaszedésnek.

A félsziget tövében lévő parkolóban álltunk le, és az Apáti-templomrom felé indultunk, amit mindig látunk a főútról, de sosem néztünk még meg közelről. A rom nem is jó szó rá, mert 1999-ben felújították, és nagyon szépen néz ki, és hétvégén rendes szentmise is zajlik benne.








Gyorsan körbejártuk, aztán indultunk is fel a kilátóhoz. Nem volt megerőltető az út, út közben egy klassz tisztáson meg is pihentünk, ahonnan szuper volt a kilátás Füred felé, és a Külső-tóra.



Aszófő felé:


Füred felé:






Tovább haladva volt egy kis meredekebb, sziklásabb rész, de gond nélkül vettük, és már ott is álltunk a kilátó lábánál.





A kilátóból a szokásosan gyönyörű kilátás tárult elénk. Bármeddig el tudnám nézni.

És ott volt alattuk az őslevendulás is! Amit úgy kerestünk tavaly, és nem láttuk, mert nyilván már elvirágzott.
Tihany, egyedülálló félsziget-jellegének köszönhetően mediterrán jellegű klímával rendelkezik, így  a napsütéses órák száma magas, a csapadékmennyiség pedig kevés. Ráadásul a terület déli fekvésű és a vulkáni alapkőzet is jelen van. Mindez ideális körülményeket biztosít a levendulatermesztésnek.Nem véletlenül választotta Bittera Gyula ezt a területet levendulatermesztésre az 1920-as években. A levendulatöveket Franciaországból hozatta. Az őslevendulásban ezeknek az első levenduláknak a tövei vannak még mindig. Ezen a területen tilos leszedni a levendulát. 



A 60-as évektől a világhírű tihanyi levendulás nagy részét beszántották és szőlőt telepítettek helyére, a megmaradt területek pedig művelés hiányában elvadultak. Csak a 90-es évek közepén kezdték el az őslevendulás megmentését és később új területeken is elkezdődött a levendulatermesztés.





Sajkodi öböl:




Miután megnéztük a magasból, le is sétáltunk a levendulák közé.












A kilátó a levendulás felől nézve.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése