Zalakaros

A gyógyfürdőjének köszönhetően kedvelt üdülőhely. A 96 fokos termálvíz az olajkutató fúrások eredményeképpen tört fel az 1960-as évek elején. A fürdővíz elsősorban reumás megbetegedésekre, mozgásszervi problémákra, nőgyógyászati panaszokra van jótékony hatással.

Mi 2007. tavaszán egy hosszú hétvégét töltöttünk itt, egy 4 csillagos szállodában, a Mendan-ben.

 

A kilátásunk a szobából: természetesen esett a hó. 

Ez volt az első wellnessezésünk, egész addig csak hallottunk róla, hogy létezik a pihenésnek egy ilyenformája, és csak terveztük, hogy majd egyszer kipróbáljuk. Azóta persze már voltunk néhány helyen, és nagyon szeretünk is wellnessezni, de ez az első alkalom mindenképpen meghatározó volt, és igazából nem is nagyon találjuk párját. Igaz, akkor még kettesben voltunk, azóta meg hármasban-négyesben járunk mindenhová. 

A szálloda nagyon klassz volt, én legalábbis teljesen odavoltam, hiszen ez volt az első sokcsillagos szállodám, fogalmam sem volt milyennek kell lennie egy ilyennek, mindenesetre nekem nagyon tetszett, és hatalmas nappalis-.hálófülkés-étkezős szobánk volt. (lehet hogy ezt már apartmannak hívják?)

A szállodának volt/van saját fürdőrészlege, többféle medencével, meg élményzuhanyzókkal, szaunával, satöbbi, és persze masszíroztattunk is, meg jógáztunk is, meg konditermeztünk is, és nagyokat ettünk-ittunk, ahogy azt kell. A hotel mondjuk tele volt osztrák nyugdíjassal, akik ide járnak kezeltetni magukat, de minket ez nem nagyon érdekelt.

Egyik délután, amikor nem volt annyira rossz idő, felsétáltunk a közeli dombra, ahol volt egy kilátó, onnan néztünk szerteszét. 

És mivel tavasz volt, március, az egész faluban nyíltak a liliomfák és az aranyesők.

Gyorsan eltelt az a 4 nap amit ott töltöttünk, tudtunk volna még maradni akár hetekig is:) 

Hazafelé még megálltunk a közeli Bivalyrezervátumnál Kápolnapusztán, ahol megnéztünk egy benti kiállítást a Kis-Balaton élővilágáról, majd az istállókat, de aztán  kint a puszta közepén olyan erős szél volt, hogy nem tudtunk sok időt ott tölteni, mert levitte a szél a fejünket. A telepen egyébként 200 bivaly él, és a rezervátum fontos szerepet tölt be a hazánkban őshonos bivalyok fennmaradásában, és génállományuk megőrzésében Így gyorsan csak körbenéztünk, aztán bemenekültünk az autó melegébe, és hazafelé indultunk. 

Zsámbék

Jó néhány éve, amikor már volt autónk, de még nem voltak gyerekeink, és amikor épp nem volt kedvünk a kanapén punnyadni pizzásdobozzal a kezünkben és valamelyik sorozat aktuális részeit nézni egymás után, na akkoriban fogtuk magunkat és elzarándokoltunk a közeli városokba, falvakba, csak hogy elmondhassuk, hogy itt is voltunk. Ilyenkor persze vendéglőben ebédeltünk, vagy a főtéren kávéztunk-fagyiztunk is. (eme jó szokásunknak azóta is szívesen hódolunk, hacsak tehetjük)
Zsámbék mindössze 400 lakosú község a Budai-hegység keleti lábánál. A egykor volt templomot 1220-56-ig építették. Az 1400-as évek végén a pálosoké lett, és ők építették a templomhoz a kerengőt.
1763-ban egy földrengés megrongálta, és azóta romokban áll. 
A kéttornyos, 3 hajós templom homlokzata és toronypárja román, belseje gótikus stílusú. Északi oldalához egy kolostor is csatlakozott, de már ennek is csak a romjait láthatjuk.

A Várkastély a 14.században épült, Mátyás király fiáé, Corvin Jánosé volt, majd később a törökök végvárként használták, majd a Zichy család birtokába került. Ma Tanítóképző Főiskola.

A Lámpamúzeum, az ország egyetlen lámpamúzeuma, Borus Ferenc magángyűjteménye. Szinte minden darabját saját pénzen vásárolta, és maga restaurálta. A gyűjtemény darabjaiból a Magyar Filmgyártás is kölcsönzött. Jelenleg több mint 1000 darabból áll. 1995-ben bekerült a Guinnes Rekordok könyvébe, 1999-ben a múzeum alapítóját a Köztársasági Elnök Arany Emlékéremmel jutalmazta. 

Gellért-hegy

A főváros egyik legjelentősebb látnivalója. Tengerszint felett 235 méter magas. A város egész távoli pontjairól is jól látható.
Jó védhetősége miatt már az ókortól fogva lakják. A legenda szerint 1046-ban innen taszították le a pogány magyarok Gellért püspököt, akiről végül a hegy a nevét kapta. Lankás, napsütötte lejtőin évszázadokon át szőlőt műveltek, déli része a század első évtizedeiben Budapest legelegánsabb negyede volt.
A hegy tetején magasodó erődöt, a Citadellát, 1850-54 között Haynau építtette, de hadászati szempontból korszerűtlen volt, és igazából csak megfélemlítésre szolgált. Ma múzeumok  (pl. egy panoptikum) és étterem van benne.

A hegyen magasodó 36 méter magas szoborcsoport, a Felszabadulási Emlékmű. Kisfaludy Stróbl Zsigmond készítette 1947-ben. Középen a szabadságot jelképező 14 méteres nőalak áll, a béke és a győzelem pálmaágát a magasba tartva. Két oldalt fáklyát tartó mellékalakok egészítik ki a kompozíciót.

 1992-ben az elöl álló szovjet katona szobrát a Budatétényi Szoborparkba szállították. 

A hegyről fantasztikus a kilátás a városra, a Dunára, a hidakra, a szomszédos várhegyre, és úgy általában egész Budapestre. Szerintem megunhatatlan a látvány. 

 A Szent István Bazilika és Pest:

 A Vár:

 A Lánchíd, a Margit-híd, az Országház és a Margitsziget:

 Az Erzsébet-híd:

 A Szabadság-híd felé:

 A Petőfi-híd irányában:

A több időnk van, akkor mindenképp érdemes megnézni az északi oldalon Szent Gellért műemlékét, a déli oldalon a Sziklatemplomot, de érdemes csak úgy a semmibe is sétálgatni, hiszen a hegy tele van szobrokkal és piknikezőpadokkal, ahol megpihenhetünk. És persze van játszótér is a gyerekeknek, állítólag jó kis hosszúcsúszdás játszótér, de ezt mi még nem próbáltuk, úgyhogy ennek a milyenségéről nem tudok véleményt mondani.

János-hegy

Az 527 méter magas János-hegy a Budai-hegység második legmagasabb csúcsa, és Budapest legmagasabb pontja. A hegyet máig 160-180 éves bükkös és tölgyes erdő borítja. Nevét egy korábban itt álló Szent János szoborról kapta. Kedvelt kirándulóhely.

1882-ben Erzsébet királyné is szeretett itt elidőzni, lenézni a városra. Az Ő tiszteletére emelték 1908-10 között az Erzsébet-kilátót, melynek alapja az ország egyik legrégebbi vasbetonszerkezete. A négyteraszos kilátó 23,5 méter magas, a tetejére 101 lépcsőfokon lehet feljutni. 2005-ben teljesen felújították az akkor már teljesen lepusztult, elöregedett kilátótornyot.

Állítólag jó időben néha még a Magas-Tátra csúcsai is láthatóak. Hát mi nem láttuk... igaz, nem is mentünk fel a legtetejére.

A János-hegy az egyik megállója a Széchényi-hegyi Gyermekvasútnak, mely a Széchényi-hegyet és a Hűvösvölgyet köti össze. A vasút 1948-50 között 3 részletben épült meg, és a hivatalos ideológia szerint az akkor még Úttörővasút a szocialista nevelés egyik eszköze volt. Az Úttörővasútra kerülni igazi kiváltság volt, csak jeles tanulókat vettek fel. A vonalon máig gyerekek látják el a szolgálatot, természetesen felnőtt felügyelettel.