Vác a Dunakanyar egyik központja, és fontos dunai átkelőhely. Történelme közel 1000 éves múltra tekint vissza.Kedvező fekvésének köszönhetően a mai város helyén már a Honfoglalás korában is volt település. Nevét állítólag egy itt élő Vác nevű remetéről kapta.
A tatárjárás idején a várost fallal vették körül, melynek egyes részei még ma is állnak.
A Váci Püspökséget Szent István alapította, de ennek a püspökségnek a székesegyháza a török hódoltság alatt rommá vált, és csak az 1700-as évek második felében fejeződött be a mai püspöki palota és a székesegyház. Az építkezést az akkori püspök Migazzi Kristóf irányította, aki egy olasz építészt, (Isidore Canevale) kért fel a tervezésre, aki korának forradalmár építésze volt. Az épület főleg klasszicista, de a homlokzat barokk jegyeket is magán hordoz. A templom különlegessége, hogy a hatalmas falfelületeket csupán az ablakok díszítik.
Amikor először itt jártunk, akkor nem tudtunk a templomba bemenni, mert zárva volt. Pedig jó lett volna, pláne, hogy esett az eső:) Nyilván nem látogatható csak úgy. De aztán volt szerencsénk ottlenni egy itt tartott esküvőn, és akkor voltunk bent.
1764-ben a városba látogatott Mária Terézia, és az ő tiszteletére építették a Diadalívet, mely Magyarországon azóta is az egyetlen ilyen építmény. De Mária Teréziának fenntartásai voltak vele és nem mert alatta áthajtani, hanem kikerültette.
Ha Vác, akkor természetesen nem maradhat ki a Duna part:) Én imádom a Duna parti sétányokat, (meg úgy általában a vízparti sétányokat), és Vácon remek sétány fut végig a Duna mentén, igazi gyereksétáltatós hely, bár akkor még nem volt gyerekünk, de valahogy úgy emlékszem olyan.
Tavasszal:
A kirándulásunkat a sétány végi halászcsárdában fejeztük be egy-egy remek halászlével:)
