Litomysl

Most, hogy az idén egy kicsit arrébb tettük a székhelyünket, így belekerült az általunk húzott 45-50 perces autózásba pár olyan hely, amit eddig túl távolinak gondoltunk. Legalábbis azt figyelembe véve, hogy mondjuk a kastélyparkon túl nem jutunk, vagy még oda sem, mert minden szempillantásért fizetni kell.

Hogy miben jók még a csehek, azt nem tudom, de a  kulturális örökség megóvásában, helyrehozásában, abban mindenképp. Igaz, ennek az az ára, hogy tényleg mindenhol van belépődíj, és a legtöbb helyen pedig csakis idegenvezetéssel lehet bemenni, ami nekünk nem annyira nyerő, mert az viszont általában csak csehül van. Na ebben még lehetne hová fejlődni.

Litomysl városa jó ideje benne van a noteszomban, amibe föl szoktam jegyezgetni a potenciális kirándulóhelyeket, megnéznivalókat. de eddig mindig kimaradt, mert nem esett igazából útba, és hát "csak"egy kastély. De most, ahogy terveztük a hétvégét, sor került rá. És nem bántuk meg.

Az út a kedvenc dimbesdombos vidékünkön vezetett keresztül.

Biztos említettem már máskor is, hogy Csehországban az a fantasztikus, hogy akár út közben az autóból kinézve, egy látszólag kis faluban, vagy egy kisvárosban is olyan templomtornyokat lehet látni, mint pl. ez itt:

Vagy ilyen soktornyos várfalat:

A városba érve kicsit tanácstalanul sodródunk, nem vagyunk elég felkészültek ahhoz, hogy pontosan tudjuk mit is keresünk, és hol. Végül egy szupermarket oldalában állunk meg, mert a környéken sok turistának kinéző gyalogos kószál. Elindulunk mi is utánuk. Egy patakon átkelve rögtön leragadunk egy kicsit, mert (szerintünk) vidrák úszkálnak a patakban föl-le. Irtó édesek. Sosem láttam még vidrákat csak úgy úszkálni szabadon.

Tovább követve az embereket a főtérre jutunk, ahol éppen valami fesztivál zajlik. A jellegzetesen cseh, hosszúkás főtéren ( Smetana tér) mindkét oldalon véges végig kirakodóvásár, sütöde sorakozik, középen pedig egy színpadon fúvószenekar játszik. Nem mondom, érdekes, csak így a térből nem sokat látunk.

A várost  már a 13.században is jegyzik,  a Csehországot Morvaországgal összekötő útvonal megerősített városaként említik. Fő látványosság a reneszánsz kastély, mely 1568-1581-ig épült, és 1999-től az Unesco világörökség része.

Jellegzetes gótikus főtér/piactér, gótikus városházatoronnyal, és árkádos lakóépületekkel övezve.

A városháza tornya

A város korábban egyházi központ is volt, 1344-ben itt alapították az ország második püspökségét, ez azonban a huszita háborúk során megszűnt. 

A vásárban nem sokat időzünk, mert tűz a nap, és sehol semmi árnyék nincsen. Inkább egy szűk utcácskán fölfelé tartunk, amerre a további látnivalókat sejtjük. 

A hatalmas Szent Kereszt Megtalálása templom és kolostor.

A templom kertjében valami zenei fesztivál van, a város híres szülötte Smetana neve többször is felbukkan, vegyülve a Skoda zászlókkal, a rendezvény fővédnökével. Van autókiállítás, gyerekvetélkedők, koncertek a színpadon, és egymást érik az esküvői menetek. 

Szobrok a kastélyparkban:

A kastélyban a korabeli termek mellett nagy színháztermem is működik. Az udvarában pedig szabadtéri színház kap minden szezonban helyet. A kastélyba nem mentünk be, a belső udvarából pedig az oda épített nézőtértől nem lehetett látni szinte semmit. De a kastély kívülről is pazar látványosság. 

Hatalmas a kastély, és teljesen körbejárható. Előtte-mellette is szépen ápolt park. ( A parkban esküvői fotózás, így nem rondítunk bele.) 

Visszafelé indulunk az autóhoz, út közben még megállunk a vásárban, és a gyerekek hotdogot esznek, én pedig káposztás haluskát. Nem hagynám ki semmi pénzért, imádom ezt a cseh étket :-) 

És micsoda szerencse, hogy a bolt mellett parkoltunk, mert így még be tudunk ugrani egy jégkrémért mielőtt folytatnánk az utunkat tovább. 😀