Ha Pécs, akkor Zsolnay.
A 19-20.században virágkorát élő Zsolnay porcelngyár egykori, mintegy 5 hektáros területén van ma az un. Zsolnay Kulturális Negyed, régi gyárépületekkel, házakkal, gyönyörű Zsolnay -szobrokkal díszített parkokkal., sétányokkal . Összesen 15 védett műemléképület és 88 köztéri Zsolnay-szobor díszíti a területet. A negyed bármikor szabadon látogatható, csak a kiállításokért kell fizetni.
2010-ben Pécs nyerte el az Európa Kulturális fővárosa címet, ennek keretén belül kerül sor a gyárépületek felújítására, és történt meg a negyed műemlék-rekonstrukciója. Számos fejlesztés, és kiállító- és szórakoztatótér létrehozását követőn 2011. decemberében nyerte el a végleges formáját, majd a kimagasló építészeti és ipartörténeti jelentőségének és egyedülálló komplexitásának elismeréseként 2014. május 16-án a hungarikumok listájára is felkerült a Zsolnay Negyed.
A Zsolnay-gyár története 1851-re nyúlik vissza. Ebben az évben vette meg idősebb Zsolnay Miklós az első telket, rajta a téglaégetővel és agyagbányával. Zsolnay Vilmos képzettség és szaktudás nélkül vette át a kis üzem vezetését 1865-ben. Zsolnay Vilmos hamar felismerte az igényeket és a kerámia ipar minden területén innovatív megoldásokkal és saját találmányaival vívott ki pozíciókat. 1868-ban a gyárnak még csak két osztálya volt, a samott és a kőcserép gyár, az utóbbiban fajanszot is gyártottak. A szakképzett munkaerő biztosítására Zsolnay Vilmos iskolát állított fel a gyáron belül, amelynek tanulói jórészt a munkások fiaiból kerültek ki. A munkások nem ritkán nemzedékeken keresztül dolgoztak a Zsolnay gyárban. A kezdetben pár embert foglalkoztató kis manufaktúrát Zsolnay Vilmos a századfordulóra az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb kerámia üzemévé fejlesztette, ahol közel hétszáz ember dolgozott.
A sikert az 1873-as Párizsi Világkiállítás hozta meg. Ezután jelenik meg az egyedülálló porcelánfajansz technika, melyet használati és dísztárgyak díszítésére egyaránt használnak. A fajansz olyan mázzal dekorált tárgy, amelynek a nedvszívó képessége 5-10%. A porcelán egy 0,5 %-os nedvszívó képességgel bíró anyag, amire festékkel dekoráltak. Zsolnay Vilmos porcelánfajansz találmányának érdekessége abban áll, hogy a korábban létező porcelán technikával előállított testre fajansz technikával dekorált és az igen magas hőfokon történő égetéssel dolgozták eggyé.
Az I. világháború után, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása következtében Magyarország elveszítette nyersanyaglelőhelyeinek és piacainak nagy részét. A Zsolnay gyár is a piac beszűkülésével és nyersanyaghiánnyal küzdött. Nehéz évek következtek a gyár életében.
A 11. vh. után a gyár államosításra került, a Zsolnay családot kilakoltatták a gyár területéről.
Számos megpróbáltatás után azonban szerencsére napjainkban is működik a híres gyár.
Úgyhogy jegyvásárlás után rögtön a Tesla-laborban kezdtünk ( mert az ott volt helyben) és ez nagyon érdekes és szórakoztató volt, érdemes megnézni, majd amíg a fiúk Vr-oztak, addig én sétáltam egy kört a parkban.
A Negyedben a híres pécsi kesztyűnek is van egy manufaktúrája és egy shopja. Nekünk ide nem volt jegyünk, de a shopban azért körbenéztünk, és rengeteg gyönyörűséget láttunk a megfizethetőtől a megfizethetetlen kuriózumokig. Maga a kesztyűgyár a rendszerváltás óta nem működik, egyedi kis manufaktúrák készítik a híres pécsi kesztyűket, akár egyedi megrendelésre is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése