Máté a kéztörése miatt délelőttönként rászokott a Balatoni Nyár című műsorra. Én is szoktam időnként nézni nyaranta, vettem is már innen ötletet, hogy mit kéne csinálni/megnézni, ha majd ott leszünk megint a Balcsiparton.
Most Máténak az volt a kívánsága, hogy nézzük meg a műsor forgatását Révfülöpön. Így hát nem volt mit tenni, pénteken Révfülöpre indultunk, és ott töltöttük a napot.
A forgatás a kikötőben történik, úgyhogy itt parkoltunk le és odasétáltunk. A fiúk rögtön elégedetlenkedtek, hogy nem az a csaj van, akit ők szeretnek... Ők a Krisztát szeretik, akkor meg egy másik csaj volt. Kicsit néztük a távolból a kameramozgásokat, az ideoda rohangáló sminkeseket, az bejelentkezés előkészületeit, majd jött az adás. A fiúk közelebb is gurultak, úgyhogy egy rövid ideig fel is tűntek az élő adásban. Visszanéztük médiaklikken.
Aztán sétáltunk még egy kicsit, majd strand volt betervezve.
Semmiképp nem akartunk hosszú-hosszú órákat a strandon tölteni, egyrészt mert mi felnőttek nem bírjuk az egész napos strandolást, meg Mátéval is kiszúrás lett volna, ezért mivel sajnos a falu fölötti kilátó a télen leégett, elsétáltunk a falu szélén álló Ecséri templomromhoz.
Az ecséri templomrom egy a XII. században épült falusi templom maradványa, Árpád-kori építészetünk egyik jelentős emléke. A középkori Ecsér falut a törökök felégették, az elhagyott templom pusztulni kezdett, köveit széthordták.
A kikötőtől kb. 2 km-es kényelmes sétával jutottunk el a romokig, egy helyen volt csak kicsit parás az út, ahol egy rövid szakaszon a főúton kellett haladni, de szerencsére gyorsan le kellett térni róla.
A háromhajós templom romjai.
A templomot körülvevő derékmagasságú kőkerítés az eredetileg temetkezésre használt területet lezáró fal rekonstrukciója. A templom környezetében a föld alatt a hajdani falu házainak maradványai rejtőznek, a plébánosházat fel is tárták. Utoljára 1999-2000-ben újították fel.
A templom után már tényleg csak a strandolás maradt. Először úgy volt, hogy a Császtai strandra jövünk, de mivel a túlsó végen parkoltunk, nem volt már kedvünk visszamenni, így az autóhoz közelebbi Szigeti strandra mentünk be. Ez egy viszonylag pici strand, és nem is volt rajtunk kívül szinte senki, amikor megérkeztünk, de jónak tűnt, mert volt a vízben vízilabdakapu meg kosárháló, meg beljebb napozóterasz is, csak épp homokos bemenő nem volt, amit a fiúk kicsit hiányoltak, de hamar túltették magukat ezen.
A víz hőmérséklete kellemes volt, nem is volt annyira mélyülős, Marcinak is stabilan leért a lába elég sokáig. A büfésoron megebédeltünk, szerencsére még nem volt senki, amikor mentünk. Később érkezett egy nagyobb táborozó társaság, amikor mi már épp indulni készültünk.
És a nap zárásaként, ha nem is innen, de Akalitól hazáig futottam Balatonfüredre.
Izgalmas, tartalmas napnak tettünk pontot a végére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése