Végül a Piliscsaba fölé magasodó Nagy-Kopasz-hegy kilátóját vettük célba. A Nagy-Kopasz 447 méter magas csúcsán korábban nem állt kilátó, csak 2015-ben építették a mostani Jenga-játékra hajazó Dévényi Antal-kilátót, az itt élő erdész emlékére, aki a környező hegyeket, a Pilisvörösvári Kopárokat újra fával telepítette be a 20. század elején, ezáltal megvédve, megóvva a hegy termőtalaját.
Nem vagyunk nagy Pilis-túrázók, se Pilis-ismerők, pedig tényleg karnyújtásnyira van, és amikor olykor-olykor erre járunk, akkor mindig megérlelődik egy elhatározás, hogy jó lenne még itt többet lenni, többet járni, többet megismerni, mert annyira szép. Mindig csodálom azokat, akik megállnak a kilátó tetején és körbenézve tudják, hogy melyik hegy micsoda, hogy húúú, ott vannak a Kevélyek, ott a Nagy-Szénás, vagy akármi... én ezeket nem ismerem fel egyáltalán. Max. akkor, ha itthon elkezdem beazonosítani a látottakat.
Egészen Piliscsabáig autóztunk, és a vasútállomás közelében parkoltunk le.
Piliscsabának ezen oldala, az üdülőövezete, (korábban Pilisligetnek is hívták), nagyon-nagyon hangulatos. Hatalmas gesztenyefákkal szegélyezett árnyas utak, szép házak, meg kevésbé ápoltak is, és jó levegő. A betonút végén még ittunk a kútból, és nekivágtunk a hegynek.
Az út nem volt annyira megerőltető, mint amennyire a gyerekek kínlódtak néha, volt néhány meredekebb kaptató, de aztán azt lapos követte, ahol ki lehetett fújni magunkat. Végül persze probléma nélkül értünk föl a kilátóhoz.
Jól járható erdei ösvény.
Egy farakás...
Egy pihenőpad...
És hopp... már itt is van a kilátó!
A honlap szerint körpanorámás a kilátó, de a valóságban már nem az, az egyik oldal felől, amerről jöttünk már benőtték a fák. De a többi irányban valóban meseszép volt a táj!
Óóó azok a repceföldek!!! Azok a kedvenceim!
A szomszédban a Pilis legmagasabb pontja. A képen nem látszik, de a valóságban látszódott az ottani Boldog Özséb kilátó csúcsa.
És egészen az Esztergomi Bazilikáig el lehet látni!
Iszonyú szél fújt odafent, és mozgott alattunk a kilátó, ami elég félelmetes volt, így miután kibámészkodtuk magunkat el is indultunk lefelé. A kilátó maga egyébként nagyon tetszik nekem. Mindig megörülök egy nem mindennapi megoldásnak, amikor van a kilátóban valami csavar, valami különlegesség, nem csak olyan tömegkilátó, amilyennel teleszórták az utóbbi években a Balaton-partot. ( persze ott is kárpótol mindenért a pazar kilátás)
Kb. 5 km-t tettünk meg kényelmes sétatempóban, két kisgyerekkel. Klassz kis kirándulás volt :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése