Mikor is írhatnék az év első téli, havas kalandjáról, ha nem a júniusi legnagyobb hőségben? De hát mit tegyek, ha csak most jutottam el odaáig, hogy belevágjak az idei kalandokba... ( és akkor arról az 5-6 éves elmaradásról, amit folyton görgetek magam előtt, nem is szólok semmit. )
Az év elején kaptunk egy nagyobb mennyiségű havat. És mióta pár évvel ezelőtt felfedeztük egy szuper szánkózóhegyet Visegrádon a bobpálya mellett, azóta rendre ide járunk vissza, hacsak tehetjük. Már ha van olyan szerencsénk, hogy a hómennyiség kitart hétvégéig. Mert volt már olyan telünk, hogy csak 1 napot volt hó, és akkor pont nem tudtunk szánkózni menni.
A fiúknak annyira megtetszett ez a hely, hogy minden évben ide vágynak vissza, amikor esik a hó. Igaz, évről-évre magasabbról indulnak, és idén már nem is igényeltek felnőtt kíséretet a lesikláshoz. Észrevétlenül felnőnek.
Nem tűnik olyan meredeknek, de vannak lentről láthatatlan bukkanók, amik jól meg tudják dobni a szánt. És látjátok, nincsenek sokan. Ami jó, mert kisebb az összeütközés veszélye.
És amíg lementek-feljöttek, lementek-feljöttek, addig én jártam egy kört a hegytetőn is, és körbesétáltam a Nagy- Villám tetején lévő Zsitvay-kilátót. A kilátó október és április között csak hétvégén van nyitva, akkor is időjárásfüggő. Ha rossz idő van és/vagy jegesedés, akkor zárva tart. Mivel mi mindig szánkózóidőben vagyunk itt, így én még sosem találtam nyitva. Pedig állítólag tiszta időben 100 km-es körzetben el lehet látni.
De kívülről is nagyon szép, és a hegy túloldaláról nagyon szépen látszik a Duna.
Egyszer talán majd más évszakban is járunk erre, és akkor fentről is körbe tudunk nézni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése