Szent György-hegyi Bazaltorgonák

( 2020. július) 

Van nekem egy kis fekete noteszem, meg egy kiegészítő excel táblám, amibe gyűjtöm azokat a helyeket, látnivalókat, kirándulóútvonalakat, ahová el szeretnék egyszer menni, meg szeretnék nézni. Ez a lista egy folyton bővülő lista. Szerencsére. Vannak rajta egész régi pontok, amikre még nem került sor valamilyen oknál fogva, és vannak frissebbek, amikre viszont gyorsan sor kerül. 

A Szent György-hegyi Bazaltorgonák már elég régóta rajta van, és tavaly nyáron végre sor került arra, hogy megnézzük ezt a különleges természeti képződményt. A nyaraláunk első pár napjára hűvösebb időt jósoltak, így ezen napok egyikére időzítettük a kirándulós terveinket, többek között a bazaltorgonákat. 

Kisapátiban, a temető melletti parkolóban parkoltunk, és innen indultunk el a hegy felé, itt van a Bazaltorgonák tanösvény kezdő pontja is. ( piros T)

Sokszor mondtam már, hogy a Balaton-felvidék eme része, amikor az út a Tapolcai-medencén hasít keresztül, és jobbról-balról a tanúhegyek látványa övezei, na ez a kedvenc útvonalam. 

A Tapolcai-medence  a Pannon-tenger elvonulása idején, körülbelül 3-4 millió évvel ezelőtt jelentős vulkáni tevékenység színhelye volt. A tanúhegyek ma is hűen mutatják az egykori tengeraljzat szintjét, és a forró láva szétterülését. A forró láva a gyors kihűlés hatására főleg a peremén vált szét sokszögletű oszlopokra. Szent György-hegyen található oszlopok  helyenként 30-40 méter magasba emelkednek és  orgonasípokhoz hasonlóan sorakoznak egymás mellett.

Az út kezdetén kis hétvégiházak, szőlőföldek között vezettek a hegyoldal felé.

Jó úton járunk :-)

Egy szakaszon  annyi szöcskével találkoztunk, hogy nem győztük kerülgetni őket.

Már nagyon közeledünk. A szőlőtőkék  fölött kilesve már látjuk, hová tartunk.

Kb. félúton elérünk egy turistaházat, és itt megpihenünk. A ház kulcsosházként működik, hátsó részén klassz tornácos, és az ablakon belesve sima emeletes vaságyas szobák és egy nagy asztalos-székes étkezőrész van benne.

Innen kezd aztán izgalmassá válni a túra, mert itt kezdődik az igazi hegymászás. Köves, szűk ösvények, majd magas lépcsősorok várnak ránk, az út szélén ledőlt bazalttömbökben gyönyörködhetünk, és itt már a fiúknak sincs egy szavuk sem. :-)

Ahogy a természet utat tör magának...

Az orgonák lábához érve kicsit feldúsúlnak az emberek, de türelmesen várunk, nem sietünk sehová, mi is csodáljuk a fölénk magasodó sziklatömböket, és borzasztó kicsinek érezzük magunkat. 

Innen a kőoszlopok tetejét megmászva egy kilátóteraszra érkezünk. Innen kicsit távolabbról is megszemlélhettük a bazaltorgonákat és azok tetejét.

A kilátás Tapolca felé. A Somló és a Haláp a háttérben.

A Csobánc, tetéjén a várrommal. 

A tanösvény további része felvisz a hegy lapos tetejére, és még két kilátóponton csodálhatjuk meg a tanúhegyeket. 

Szigligeti vár

Megint a Szigligeti vár, ráközelítve. 

A Tóti-hegy és a Gulács

Az út aztán visszavezetett az orgonákhoz, és lefelé menet is megcsodálhattuk őket.

Kellemesen elfáradva, megszomjazva és megéhezve értünk vissza az autónkhoz. Tavaly találtuk ki, hogy ilyenkor előretelefonálunk egy előre kinézett pizzériába, most épp Tapolcán, megrendeljük a pizzákat, és mire odaérünk már át is vehetjük, és vagy ott helyben, vagy a strandon meg tudjuk enni.