A vízimalom és az ebéd után már láttuk, hogy Nyírbátor már nem fog beleférni a napunkba. Túl nagy kitérő lenne, és nem lenne elég időnk, hogy alaposan megnézzük, így ezt elengedtük, és az alternatív tervünk felé kanyarodtunk, ami a vajai várkastély volt.
Bevallom, korábban nemigen hallottam erről a kastélyról, bár a Vay-család ismerősen csengett, és mint kiderült, valószínű a korábbi sárospataki várlátogatásunk alkalmával találkozhattam már vele.
A kastély a Felső-Tisza vidékének egyik legszebb reneszánsz stílusú várkastélya. A kastélyban ma a Vay Ádám Múzeum keretein belül ismerhetjük meg a családot és a Rákóczi-szabadságharc korát.
A Vay- család a 13. századtól jelentős szerepet játszott Magyarország történelmében, a kastény több, mint 500 évig a család birtokában volt. A kastélyról 1554-ben vannak az első írásos emlékek, de egyes feltételezés szerint ennél sokkal régebben, még az 1400-as évek elején épülhetett. A jellegzetes, és máig meghatározó reneszánsz részek a 16. században épültek a kastélyhoz.
Hadászati szempont igazából sosem volt jelentős a várkastély, bár a Rákóczi-szabadságharc idején II. Rákóczi Ferenc kétszer is járt itt.
a város egyéb nevezetességeit most nem kerestük fel, bár elautóztunk véletlenül a tó felé, és a kastély mellett, a parkolóból megcsodáltuk a templomot is.
A belépővásárlás után egy csodszép faragott lépcsőn mentünk fel az emeletre.
A kastély berendezése eredetileg is a Vay családé volt, a 2. vh. alatt az egyik terembe zárták el őket, és így úszták meg sértetlenül.
Egy szép faragott szánkó.
 |
| Világóra |
A nagyterem mennyezetfreskóját Lohr Ferenc készítette a család előtti tisztelete jeléül, a Honfoglalás ezredik évfordulójára, 1896-ban. A freskó a nikápolyi csatát örökíti meg, mert a hagyomány szerint Vay Titusz ekkor segítette hozzá Luxemburgi Zsigmondot a csatából való meneküléshez.
A kastély körüli ősfás parkban jeles kuruc személyek mellszobrai is láthatóak.
 |
| Óriásplatán |
Ha erre jártok, érdemes megnézni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése